galéria megtekintése

Csak az szavaz úgy, ahogy Orbánnak tetszik, aki rá van kényszerítve

41 komment


Czene Gábor

 felnőtt lakosság 37 százaléka mondja azt a Tárki kutatása szerint, hogy biztosan voksol, és nemmel szavaz majd.

A társadalomtudomány eszköztára nem alkalmas rá, hogy megjósolja, milyen lesz a részvétel október elején a kormány által meghirdetett népszavazáson – vezette fel a Tárki-Omnibusz reprezentatív felmérésének eredményét Sik Endre szociológus, a Tárki vezető kutatója. Rá­adásul az elkövetkező hónapokban – folytatta – még sok minden történhet, ami befolyásolja a részvételi hajlandóságot, és figyelembe kell venni azt is: az adatfelvétel a nizzai terror másnapján, tehát felfokozott politikai hangulatban kezdődött.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 43 százaléka gondolja most, hogy biztosan, további 27 százaléka pedig azt, hogy valószínűleg részt fog venni a népszavazáson. A többiek valószínűleg (9 százalék) vagy biztosan (14 százalék) nem mennek el szavazni, illetve nem tudják, hogy elmennek-e (7 százalék).

Ha elmennek szavazni, akkor 71 százalékuk nemmel, 13 százalékuk igennel, 16 százalékuk pedig nem tudja, vagy nem akarja megmondani, hogy miként szavazna arra a kérdésre: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A választási hajlandóságot és a szavazás mikéntjét együtt vizsgálva azt látni, hogy a legnagyobb csoportot (37 százalék) az „eltökélt nem” alkotja. Ők azok, akik biztosan elmennek és nemmel fognak szavazni – mondta Sik Endre.

 

A második legnagyobb csoport a „talán, de akkor nem”-eké (21 százalék). Tehát hajlanak rá, hogy elmennek (de ez még egyáltalán nem biztos), és akkor nemmel kívánnak szavazni. Bronzérmes a „passzív nem” (13 százalék): valószínűleg nem mennek el szavazni, ha mégis elmennének, akkor nemmel szavaznának. Az „eléggé eltökélt igen” és a „passzív igen” viselkedést mutatók csoportjai kisebbek (8 és 5 százalék). Sokkal többen vannak (16 százalék), akik nem tudják, hogy mit fognak csinálni október 2-án, a népszavazás napján.

Az „eltökélt nem” táborában az átlagosnál többen vannak az észak-magyarországiak és az alföldiek, a gimnáziumot és az egyetemet végzettek, az alkalmazottak (közöttük is különösen a köztisztviselők), akik szerint egy év múlva családjuk jobban fog élni, de azok is, akik hónapról hónapra élnek. Továbbá: a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsai, s azok, akik úgy vélik, az angolok (és a walesiek) jól tették, hogy brexiteltek.

Az „igenesek” két kis tábora csak a pártszimpátia mentén tér el az átlagtól: az „eléggé eltökéltek” között az MSZP és a DK szimpatizánsai egy-aránt többen vannak az átlagosnál.

Összefoglalásként Sik Endre elmondta, hogy a népszavazásra hívó szóra a társadalom két eltérő csoportja látszik vevőnek: a kormánypárti, állam felé elkötelezett, jó anyagi helyzetet váró EU-szkeptikusok, illetve az államra ráutaltak, akik az ország lemaradó régióiban hónapról hónapra élnek. Az „igenlésnek” nincs határozott társadalmi arculata, csak pártjellege.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.