A 2017-re előirányzott 90 milliárddal a 2011-ben elindított sportcélú taoprogram összköltsége biztosan meghaladja majd a 400 milliárdot, de elérheti a 440 milliárd forintot is. A Népszabadság az év elején készített összeállítást, amely szerint addig 286,2 milliárd forint támogatást használtak fel a látványsportágak (labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda). A pénz fele, 142 milliárd a futballra jutott. E szakágakhoz csatlakozott a Budapest 2024 Nonprofit Zrt., amely a program haszonélvezője, hiszen a főváros olimpiai pályázatának 19 milliárd forintos költségét is ebből a forrásból fedeznék.
|
Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor a felcsúti lelátón: a helyi futball a tao legnagyobb nyertese
Mediaworks |
Azzal, hogy mind többen és mind több pénzt használnak fel ezzel a programmal, egyre kevésbé átlátható – és fenntartható – a hazai sportfinanszírozás. A korrupciós kockázatok óriásiak: a cégeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk, kit és mennyivel segítenek. Így nem derül ki, hogy a program legnagyobb nyertesét, a felcsúti futballrészleget patronáló cégek hogyan szerepelnek a közbeszerzéseken.
Az is titok marad, hogy mely vállalkozásoknak köszönhetően tud százmilliós beruházásokat végrehajtani a Seszták Miklós fejlesztési minisztert a patrónusai között tudó NB II-es Kisvárda és a Tállai András államtitkárhoz kötődő, szintén másodosztályú Mezőkövesd. Mint ahogy az is, a gazdasági társaságok jószívűségét miként viszonozza az állam.
A Legnagyobb sportkiadási tételek (millió forintban)
Nemzeti Olimpiai Központ beruházása
| 35 888,5
|
Hungaroring Sport Zrt. támogatása
| 13 151,9
|
| Sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása | 11 779,4 |
2017. évi vizes világbajnokság lebonyolítása
| 10 000
|
| 2017-es vizes vb létesítményei | 8 960 |
| Kiemelt sportágak létesítményfejlesztései | 8 020,6
|
| Szombathelyi stadion fejlesztése | 5 600
|
| Diósgyőri stadion fejlesztése | 3 769
|
| Kiemelt egyesületek létesítményeinek fenntartása | 3 388,6 |
Forrás: A 2017-es Költségvetési javaslat
|
Természetesen jövőre sem fullad ki a stadionépítési program lendülete, noha megírtuk már, hogy a kormány gyakran nem is a költségvetésben, hanem évközi határozatokkal teremt elő pénzt új arénákra. A jövő évi büdzsében a legnagyobb tétel a 15 milliárdos összköltségű szombathelyi stadion 5,6 milliárdos részlete – már ha nem számítjuk azt a 35,7 milliárdot, amelyet a Nemzeti Olimpiai Központ néven futó projektre különítenek el, és amely a százmilliárdba kerülő új Puskás Ferenc Stadion felépítésére szolgál.
Figyelemre méltó fejlemény, hogy immáron – a labdarúgással ellentétben klubszinten legalábbis sikersportágunknak számító – kézilabda infrastruktúrájának fejlesztésére is milliárdok jutnak jövőre. Kétmilliárddal támogatja az állam a dunaújvárosi akadémiát, ugyanennyi jut egyéb létesítményfejlesztésekre, egymilliárd a siófoki csarnokra. Szegeden, Vácon és a főváros XVII. kerületében, Rákosmentén egyaránt multifunkcionális csarnok épül, mindegyikre egymilliárd forintot szánnak jövőre. Az elkészült Veszprém Aréna építésével összefüggő költségek közül pedig 723 millió forintnyit vállal át az állam.
Az új létesítményekkel kapcsolatban a baj az, hogy bevételek nélkül a klubok nem tudják fenntartani azokat – nem véletlenül készíti elő a kormány a tao 2-t, amelyet építés helyett üzemeltetésre vehetnének igénybe a klubok. Amúgy jövőre 8 milliárd jut tizenhat kiemelt sportág létesítményeinek fejlesztésére, egymilliárd a kiemelt egyesületek helyszíneire – a Vasas ugyanakkor nevesítve kap másfél milliárdot –, és majdnem 3,4 milliárd az egyesületi létesítmények fenntartására.
Horribilis összeg – 11,8 milliárd forint – jut a tizenhat kiemelt sportág fejlesztési koncepciójának megvalósítására jövőre. A Népszabadság – múlt héten publikált – számítása szerint e sportágak eddig már csaknem 20 milliárdot kaptak e célra, a listavezető a több mint három és fél milliárdot kasszírozó úszás. A szakszövetségek – köztük az MLSZ – akadémiai rendszerére 3,9 milliárd jut. A szabadidő- és a diáksportra viszont együttesen is kevesebbet fordítanak jövőre, mint egymilliárd forint.
Olimpiai szám: közlekedés
Több mint kilencmilliárd forintot különít el a 2017-es költségvetési javaslat olyan kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítésére, amelyeket már korábban tervbe vettek, de – mint a büdzsé tervezetében is olvasható – egy sikeres olimpiai pályázat esetén a tervezettnél gyorsabban meg kellene valósítani. De ezen kívül is számos olyan tétel van még, amelyeket bár nem a sportfejezet tartalmaz, felfoghatók közvetett olimpiai költségként is. Ötmilliárd forint megy el például jövőre egy új budapesti konferencia-központra, amely a 2024-es játékok helyszíneként is szolgálatot tenne. A hasonló megoldások miatt is becsülhető meg nehezen az, hogy mennyibe kerülne a budapesti olimpia megrendezése.
A 2017-es év hazai csúcseseménye a vizes világbajnokság lesz. Megrendezését tízmilliárddal támogatja a költségvetés, de a létesítmények fejlesztése is áthúzódik a következő évre bő 12 milliárd forint értékben. Hasonló összeg, több mint 13 milliárd forint megy el a Hungaroring Sport Zrt. támogatására.
A költségvetési javaslat szerint egyébként 2017-ben 22 milliárd forint többletforrás jut a sportra, mint az idei, egyébként olimpiai esztendőben. Ez összesen 223,6 milliárd forintot jelent, amelybe az infrastrukturális fejlesztések egy része nem is tartozik bele. Ez tízmilliárddal kevesebb, mint amennyit középfokú oktatásra költ jövőre az ország, és több, mint amennyi házi- és gyermekorvosi, illetve rendelői ellátásra jut összesen.
Így fújják a sportlufit
Jelenleg az egyesületek közvetett állami támogatásból, azaz taóból fizetik az edzőket, a versenyeztetést, tartják fenn az utánpótlás-nevelést. Ha a programot megszüntetnénk, összeomlana a rendszer. Ez jelenleg nem fenyeget, de a tao összegének növelése a sportfinanszírozás kitettségét is növeli. Néhány év elég lett volna arra, hogy az egyesületek végrehajtsák az életben maradásukhoz szükséges beruházásokat, akár az edzőtermek felújításáról, a sportfelszerelések megvételéről vagy az edzők továbbképzéséről van szó. Ez után tudatosan tervezve csökkenthető lenne a taoprogramra szánt pénz, így válhatna fokozatosan fenntarthatóvá a mostanra döntően állami forintokból működő szektor. A sportszervezetek ugyanis rákényszerülnének, hogy működésüket fenntarthatóvá tegyék. Egyéb bevételeket szerezzenek tagdíjakból, jegybevételekből, szponzoroktól, továbbá a béreket a realitásokhoz igazítsák. Ám nem ez történik: a kormány egyre csak növeli a pénzt, amivel hatalmas sportlufit fúj.
