a bérlő a pályázat előtt a görögkeleti parókiára jelentkezett be (a plébános tudta nélkül), hogy bizonyítsa: helyben lakik.
Sallai R. Benedek LMP-s képviselő szerint látható igyekezettel próbálják helyzetbe hozni azokat, akiknek a tervezett földprivatizáció során az állami földeket szánják: ha egy földdarabra húszéves bérleti szerződést kötnek, akkor az állam eldönti, hogy ki szedheti a következő két évtizedben az adott földterület hasznát, azaz másnak nem is éri meg ugyanarra a földre pályázni.
Sallai szerint az is nyilvánvaló, hogy a meghirdetett korlátozások semmit sem érnek: a helyben lakási feltétel kizárására megvannak a bevált trükkök, és az sem jelent semmit, hogy 300 hektárnál nagyobb földre elvben nem lehet licitálni. Ha egy család négy tagja vásárol, az máris egy 1200 hektáros óriásbirtok – állítja a politikus.
Egyre több jel utal rá, hogy a földért (ugyanúgy, mint az első Orbán-kormány idején, amikor az állami gazdaságokat máig vitatott módon privatizálták) valójában nem is kell majd fizetni: lapunk értesülései szerint formálódik egy állami hitelkonstrukció, amelynek keretében a nyertesek az Európai Uniótól kapott földalapú támogatásból törleszthetnék a kölcsönt. Ezt a forgatókönyvet kérdésünkre a földeladások ötletét elsőként fölvető Nemzeti Agrárkamaránál (NAK) meg is erősítették.
|
A kishantosi gazdaságot beszántották, most jön a többi Reviczky Zsolt |
Az eladásra ajánlott 380 ezer hektárnyi föld nagy részét jelenleg agrárnagyüzemek bérlik az államtól. E vállalkozások többsége ismert vagy kevésbé ismert oligarchákhoz köthető. Ők azonban korántsem esnek majd azonos elbírálás alá:
akik jelenleg is élvezik a legfelső kormányzati körök bizalmát, azok megtarthatják a földjeiket
– azon a címen, hogy mintagazdasággá válnak, aminek azonban nincsenek objektív feltételei –, a többiek által bérelt területeket eladják.
Úgy tudni, nem fenyegeti veszély az Orbán Viktorral baráti viszonyban lévő Kékessy Dezső egykori párizsi nagykövet bérleményeit, és a birtokon belül maradók között lesz a Kövér László házelnök oltalma alatt álló pápai Agroprodukt Zrt. (az egykori Pápai Állami Gazdaság), illetve a kishantosi ökogazdaság földjeinek lenyúlásával híressé vált Mezőfalvai Zrt. (a Mezőfalvi Állami Gazdaság jogutódja) is. Utóbbi nyerő pozíciója azért is meghökkentő, mert ez az egyetlen a 2001-es „piszkos privatizáció” során eladott állami gazdaságok közül, amely szinte bizonyosan
külföldi kézben van.
„A Mezőfalvai Mg. Zrt.-t végül egy hirtelen fordulattal 2006-ban eladták egy Helmut Gsuk nevű német állampolgárnak, aki – megbízható információk szerint – Magyarországon különböző formában már mintegy 30 ezer hektár földterület fölött diszponál. Nevét természetesen csak egy szövevényes cégháló mátrixában lehet fellelni, fényképére fotóarchívumokban sem lehet rábukkanni. A gazdaság 9 ezer hektár állami földet használ. Zászlós Tibor a tulajdonosváltás után is vezérigazgató maradt” – írja a cégről Ángyán József korábbi államtitkár jelentése.
Zászlós – aki a rendszerváltás előtt a baracskai rabgazdaság MSZMP-titkára volt – jelenleg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, márpedig a kamarának a földtörvény szerint döntő szava lesz a földeladásoknál. A soha föl nem állt helyi földbizottságok helyett a jogszabály alapján az agrárkamarának kell véleményeznie az összes adásvételt, és elvben bármelyiket meg is tilthatja.
A német hátterű cég kedvezményezése azért is különös, mert a miniszterelnök állítása szerint a mostani földeladási igyekezet fő indoka, hogy nem szeretnék, ha a magyar föld külföldi kézbe kerülne.
Ennél azonban a jelek szerint többet nyomnak a latban a kormányfő és körének aktuális politikai szimpátiái: forrásaink szerint biztosra vehető, hogy az Orbánnal konfliktusba került Simicska Lajos és Nyerges Zsolt (Mezort Zrt., Lajta-Hanság Zrt., Dél-Balaton Agro Kft.), valamint az inkább bal-, mint jobboldali szimpátiáiról ismert, de a diósgyőri futballklub tulajdonosaként jelentős érdemeket szerző Leisztinger Tamás (Forrás-csoport) érdekeltségei lemondhatnak a földjeikről, holott változatlanul teljesítik azokat a foglalkoztatási és állattartási feltételeket, amelyek alapján annak idején nekik ítélték a bérleteket.