galéria megtekintése

Csak a Fidesz nem tudja, hogy a bíróságok függetlenek?

47 komment


Lencsés Károly

Különösen veszélyes, ha még nem jogerős ítéleteket minősít a hatalom, hiszen ha másodfokon már a számára tetsző döntés születik, senki nem hiszi el, hogy a bíróság független. Majtényi László szerint az ilyen áldatlan játszmáknak egy alkotmányos intézmény hitele is a tétje.

Abszurd – minősítette röviden a fideszes Németh Szilárd bejelentését Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke. A politikus ugyanis azt közölte, hogy pártja az Országgyűlés igazságügyi bizottságában vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született – a kormányoldal szerint teljesen elfogadhatatlan – ítéletekkel kapcsolatban. Mi több: jelezte, ha szükséges, meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit, és szólt arról, hogy törvénymódosításra is sor kerülhet.

– Ezzel kapcsolatban csak közhelyeket tudok elmondani – hangsúlyozta Majtényi, hiszen szerinte az elemi állampolgári ismeretek része, hogy a bíróság független a törvényhozástól. Annak legfeljebb annyi a lehetősége – emelte ki –, hogy alkotmányos keretek között jogalkotással befolyásolja az igazságszolgáltatás működését. Például megállapíthatja az egyes bűncselekmények büntetési tételeit, de itt sem korlátlan a mozgástér.

A fideszes politikus által jelzett esetleges törvénymódosítás kapcsán Majtényi arra figyelmeztetett, hogy

 
büntetőügyben pedig jogállamban végképp elképzelhetetlen, hogy olyan tényállás alapján ítéljenek el valakit, amely az elkövetés időpontjában még nem volt hatályban.

Különben szerinte mindenkinek bele kellene törődnie, hogy az ítélkezés – a tényállás ismeretében és a hatályos jog alapján – a bíróság dolga, s a verdikt meghozatala során nem lehet tekintettel arra, milyen döntést vár a társadalom vagy a politikai osztály.

Azzal Majtényi szerint semmi baj, ha egy ítélettel az emberek nem értenek egyet, illetve annak tartalmáról szakmai vita folyik, ami esetenként kifejezetten indokolt is lehet. A törvényhozó hatalomnak azonban tartózkodnia kell a véleménynyilvánítástól, miként a kormány tagjainak és pártpolitikusoknak is. Különösen veszélyes – tette hozzá –, ha még nem jogerős ítéleteket minősítenek, hiszen ha másodfokon a hatalom számára már tetsző döntés születik, senki nem hiszi el, hogy a bíróság független. Vagyis: Majtényi szerint az ilyen áldatlan játszmáknak egy alkotmányos intézmény hitele is a tétje.

Az igazságszolgáltatás és a politikusok közötti konfliktusok amúgy nem új keletűek. A múlt század kilencvenes éveinek végén az akkori MDF-es igazságügy-miniszter és a főbíró keveredett heves szóváltásba, mert Dávid Ibolya úgy vélte, a bíróság a volt Agrobank-vezér perében húzza az időt.

Elfogadhatatlannak minősítette a kormánypárt a vörösiszap-perben született elsőfokú döntést
Elfogadhatatlannak minősítette a kormánypárt a vörösiszap-perben született elsőfokú döntést
Teknős Miklós

Később Medgyessy Péter szocialista kormányfő bírált kemény szavakkal egy ítéletet. A magyarcsanádi Gán testvérek másfél évet töltöttek megalapozatlanul előzetes letartóztatásban gyilkosság vádjával, s kiszabadulásuk után fejenként kétmillió forintos kártérítést kértek. Egy szegedi bíró azonban csak 1,2 milliót ítélt meg nekik, mert az „átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag az elzárva töltött időt nem élték meg olyan pszichés károsodással, ami indokolta volna a kért kártérítés megítélését”.

A bíróságok tevékenységét a második Orbán-kormány idején is érte kritika, s Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012 tavaszán egyenesen az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte Darák Pétertől, a Kúria elnökétől. A politikus a nagy visszhangot kiváltó, szerinte esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek – köztük a Cozma-ügy – miatti társadalmi felháborodásra hivatkozott.

De beleszólt a politika más ügyekbe is, például Rogán Antal még fideszes frakcióvezetőként kifogásolta, miként töltheti a bíróság döntése alapján házi őrizetét luxuslakásban a több ember halálát okozó közlekedési balesetért később elítélt szlovák milliomosnő. Orbán Viktor miniszterelnök 2013 márciusában pedig felháborítónak minősített egy ítéletet, mert a bíróság a gázszolgáltatóknak adott igazat egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos perben, amelyben a gázszolgáltatók vitatták az energiahivatal által megszabott tarifát.

Visszaszólt a Kúria elnöke

A közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével. A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat. Szerinte különösen más hatalmi ág képviselőinek kell tartózkodnia ettől – fogalmaz közleményében Darák Péter, a Kúria elnöke. A bíráknak szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás értékelése alapján részrehajlásmentesen, a hatályos törvényeknek megfelelően kell dönteniük. Ezt szerinte a társadalomnak tudomásul kell vennie, s az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá. A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága szerinte nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók, s az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével.

Most Németh Szilárd azt mondta, hogy a Fidesz tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de érvényt kíván szerezni az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is. Közben kijelentette: az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost korábban „irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető