A levelekből kiderül, ha a honvédségnek szüksége van az autóra, akkor a tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint átadni a slusszkulcsot és nézni, ahogy elhajtanak vele. A honvédség főként katonai célokra a világon sehol nem használt, drágább terepjárókat vett eddig nyilvántartásba: volt, akitől BMW-t, mástól egy Volvo városi terepjárót vinnének el vészhelyzetben. A hivatalos érvelés nem tér ki arra, hogy pontosan milyen célokra akarják esetlegesen használni az autókat. Mindösszesen annyi derül ki, hogy a tulajdonosnak minden év március elsejéig nyilatkoznia kell a lajstromba vett jármű adatairól és mindösszesen 8 napja van fellebbezni a honvédségi határozat ellen - írta az Index.

A Honvédelmi Minisztériumtól az Index azt a tájékoztatást kapta, hogy eddig egyetlen járművet sem vittek el a tulajdonosától, csak lajstromozzák a gépkocsi állományt arra az esetre, ha egyszer mégis kéne. A minisztérium hozzátette: az utóbbi években se járműveket, se ingatlanokat, se más eszközöket nem rekviráltak.

A hatályos jogszabályok értelmében ugyanakkor minősített esetekben a honvédségnek lehetősége van arra, hogy a magán vagy céges tulajdonban lévő járműveket, ingatlanokat vagy technikai eszközöket igénybe vegye. Általában ember- vagy ellátmányszállítási feladatokat osztanak a civil autókra.

Már az Alaptörvény a XXXI. cikke is kitér arra, hogy honvédelmi és katasztrófavédelmi helyzetekben mindenkire érvényes „a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség." Azt pedig már a 2011-es honvédelmi törvény tisztázza, hogy a mindenki lehet természetes vagy jogi személy (például cégek, civil szervezetek), sőt még jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (civil társaságok), de még ezek tulajdona is. Vagyis, ha háború van, az autója és ön is egy kategóriába esik a törvény szemébe: slusszkulcsostul dobhatják be a közösbe.

Nem először okoz riadalmat lajstromba vételről szóló nyilatkozat: a katasztrófavédelmi és a honvédségi törvények 2011-es bevezetése óta már többször összeírták a behívható autókat, igénybe vehető ingatlanokat. Három éve, a dunai árvizek után akkor ijedt meg sok tulajdonos, amikor az önkormányzatok vették nyilvántartásba a katasztrófavédelmi helyzetekben bevethető lakossági eszközöket. Két éve pedig ugyanígy a HM lajstromozott.