Nem talált megfelelő alapot a feloszlatáshoz
A Gyulai Törvényszék nevében ítélkező Mucsi Erika bírónő azonban ezt nem látta bizonyítottnak, illetve amit meg bizonyítottnak talált (mindenek előtt a katonai külsőségek melletti szervezett, „önvédelmi" célú vonulást), azt meg – eltérve a Magyar Gárda Egyesület 2009-es betiltásáról szóló döntéstől – önmagában nem találta megfelelő alapnak a feloszlatáshoz.
Igazán fontossá azonban az indoklás tartalma teszi ítéletet – véli az Átlátszó. Döntését ugyanis többek között azzal indokolta a bírónő, hogy a romák a munkakerülő életforma követői. A megállapítás szó szerint így hangzott: "a 'cigányság' mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői". (Az Átlátszó szerint itt a bírónő nem a saját meggyőződését fejtette ki, hanem a cigánybűnözés elleni verbális támadások jelentését értelmezte meglehetősen megértően.)
Mucsi Erika az ítélet indoklásában azt is megfogalmazta: "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására".
Az ítélet és az indoklás kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös közleményben tiltakozott pénteken. Leszögezték: a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg, aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot.
A bíró a törvény szája
„A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a 'cigánybűnözés' teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét." – fogalmaztak.
A jogvédő szervezetek nem értenek egyet az ítélet érdemével sem, de – mint írták - nem emiatt emelik most fel hangjukat. A szervezetek úgy látják: az indokolásból nemcsak az derül ki, hogy a bíró mennyire egyoldalúan mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hanem az is, hogy mi a véleménye roma honfitársainkról és a „cigánybűnözés" jelszavával fellépő gyűlöletcsoportokról. „A Szebb Jövőért Egyesület retorikáját értelmező indokolásból nyilvánvalóan következik az, hogy a bíró alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket." – vélekednek a jogvédők.
A bíróval szemben magasabbak az elvárások
Hangsúlyozták: ezek a nézetek hamisak, a bűnelkövetés nem az etnikai hovatartozástól függ, ugyanakkor a bűnözés etnikai alapú meghatározása megalázó és kirekesztő az egész etnikai csoportra nézve. „A privát szférában folytatott cigányozáshoz a jognak nincs köze, a bíróval szemben azonban magasabbak az elvárások: ő, aki az állam, a törvény, a közhatalom nevében jár el, nem hangoztathat kirekesztő nézeteket" – szögezték le.
A jogvédő szervezetek szerint a bírói hivatal elnyerésében szerepet játszó minden szerv - a köztársasági elnök, az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszék elnöke is - felelősséggel tartozik azért, hogy ilyen kirekesztő ítélet születhet egy magyar bíróságon.
Az ítélet kapcsán az MSZP és az Együtt-PM is tiltakozó közleményt adott ki. Balogh Artúr, az MSZP Roma Tagozatának elnöke arra szólította fel a bírói testületet, hogy határolódjon el Mucsi Erika bírónő szavaitól. Felháborítónak tartják, hogy ez a bírói döntés a roma társadalom és a bűnözés között „átfedéseket" lát, amelyek „alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására."
Az Együtt-PM szerint szégyen a Gyulai Törvényszék ítélete
„Az ítélet a jogállamiság szégyene, és amellett, hogy rasszista kiszólásoktól sem mentes, uniós szabályokkal is ellentétes" – fogalmazott az Együtt-PM közleményében.
A bírósági döntés szerint a félkatonai szervezet külsőségeit magára öltő, félelmet keltő járőrözés a gyülekezési jog része, ezért amit az egyesület tagjai Gyöngyöspatán vagy Devecserben más szervezetek tagjaival összemosódva tettek, nem kifogásolható. A bíróság annak ellenére jutott erre a megállapításra, hogy a Magyar Gárdát hasonlók miatt oszlatták fel három magyar bírói fórumon, és a döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága is helyben hagyta – mutat rá az Együtt-PM.
A pártszövetség szerint most újra kérdésessé vált, hogy az állami rendfenntartás monopóliumát elvitató paramilitáris szervezetek jogszerűen végzik-e tevékenységüket vagy sem. Meggyőződésük szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nyilvánvalóan szembehelyezkedik az alkotmányos alapértékekkel, látványos erődemonstrációikkal provokálja a jogállam intézményeit, félelmet kelt magyar állampolgárokban.
A törvényszék ítéletét ugyanakkor most menlevélként értékelhetik az érintettek, pedig Európában éppen ellenkező a szabály: az intolerancián alapuló rasszizmus nyilvános terjesztése büntetendő cselekmény. Ezt a tagállamok kötelezettségeként uniós szabály is előírja – hangsúlyozták.
Később döntenek a bírónővel szembeni intézkedésekről
A vs.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője, Bagdi Árpád Gyula azt mondta: nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz. Hozzátette: a Gyulai Törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.
Azt továbbra sem tudni - jegyzi meg a portál - hogy indul-e eljárás a rasszista indoklás miatt az érintett bíró ellen, miként azt sem, hogy ennek milyen következményei lehetnek.
