Annyiban mégis változás történt, hogy a március 15-től hatályos polgári törvénykönyv bevezette a sérelemdíjat. Személyiségi jogi perben nem kell bizonyítani a tényleges joghátrány bekövetkeztét, elég, ha valakinek a becsületébe gázolnak. Egyes források úgy gondolják, a bíróságok automatikusan meg is állapítanak majd ilyen díjat, de hogy mennyit, az csak a joggyakorlatban dől el. Ha ez több százezres nagyságrend lesz – nem vagyoni kár címén eddig legfeljebb ilyen összegekről volt szó –, az már gondolkodásra késztetheti a szolgáltatókat, hogy teret adjanak-e a kommentelőknek. Ha csak jelképes összeget ítélnek meg, az a sértetteket tarthatja vissza attól, hogy pereskedjenek.
Más kérdés, hogy eddig is eléggé esetleges volt, mely médiumot citálták bíróság elé. A fideszes Lázár János emberi méltóságát sértő bejegyzések miatt a Delmagyar.hu peren kívüli egyezség alapján fizetett félmillió forintot, míg más portálon egy hasonlóan kifogásolható hozzászólás mind a mai napig olvasható.Az ügy előzménye az volt, hogy a politikus autója karambolozott, és a balesetben egy nő életét vesztette – a félmilliót egyébként a családja kapta meg –, s ennek kapcsán született néhány valóban durva komment.
– Van egy határ, amelyet nem szabad túllépni, mert mindent egy közszereplőnek sem kell elviselnie – így kommentálta az AB döntését Kolláth György alkotmányjogász. A határozat pedig annyiban szerinte sem tartalmaz újdonságot, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén nem vizsgálják a vétkességet, hanem az „elkövető” objektív felelősséggel tartozik. Ezzel kapcsolatban utalt rá, hogy amikor egy lap közöl valamit, legyen szó akár egy sajtótájékoztatón elhangzottakról vagy esetleg politikusok nyilatkozatairól, ugyanúgy felel a másokat sértő vagy megalázó kijelentésekért, mint az, akit idéznek. Kolláth úgy látja, emiatt már korábban kellett volna tiltakozni.
Ennél sokkal rosszabb az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után sem lett a helyzet – véli. – Az viszont nem szerencsés – tette hozzá –, hogy a testület nem határozta meg azokat a feltételeket, amelyek biztosítása esetén a tartalomszolgáltatók mentesülnének az objektív felelősség alól. Ez pedig szerinte is oda vezethet, hogy egyes médiumok inkább megszüntetik a kommentelés lehetőségét. Kolláth úgy látja ugyanis, hogy nincs jó megoldás: vagy előzetesen moderálják a hozzászólásokat, ami valójában a cenzúrát jelentené, vagy ha ezt mégsem teszik meg, akkor könnyen beleszaladhatnak egy jogsértésbe.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy az AB-nek tovább kellett volna lépnie, mert most úgy tűnik, mintha a politikusokat kívánná megvédeni a demokratikus véleménynyilvánítás jelentette kockázatoktól. Ráadásul maga úgy látja, az őrült megnyilvánulásokat akarják megakadályozni, miközben senki sem foglalkozik azzal, milyen okok vezettek oda, hogy a közbeszéd a mai színvonalára süllyedt. Így nem az okot, hanem annak tüneteit próbálják kezelni – hangoztatta.
Amúgy Paczolay Péter AB-elnök a határozathoz párhuzamos indokolást fűzött, és abból kiolvasható, hogy szerinte mi lehetne a jó megoldás. Úgy véli, a kommentekért való üzemeltetői felelősség körében differenciálni kellett volna, hogy alkotmányos egyensúlyt teremtsenek a szólásszabadság és a személyiségvédelem között. Tehát amikor a hozzászóló azonosítható, a sértett alapvetően őt perelhetné, és a szolgáltató felelőssége csak annyi, hogy a kifogásolt bejegyzést eltávolítsa.
Ismeretlen kommentelő esetében más a helyzet, de Paczolay szerint akkor is csak az tekinthető arányos jogkorlátozásnak, ha a jogsértő tartalmat arra irányuló kérelem esetén törölni kell. Ekkor az internetes portál mentesülne minden más jogkövetkezmény alól, tehát nem követelhetnének a tartalomszolgáltatótól sérelemdíjat vagy kártérítést sem.Mellesleg az elnök úgy látja, hogy névtelen bejegyzések általában nem képesek jelentős érdeksérelmet okozni, de ha mégis, az érintett büntetőjogi védelemre számíthat, amikor megfelelő eszközök állnak rendelkezésre az ismeretlen személy azonosítására.
Stumpf különvéleménye
Az alkotmánybírák közül egyedül Stumpf István írt úgynevezett különvéleményt. Szerinte ha az a cél, hogy eltűnjenek a jogsértő hozzászólások, akkor a legenyhébb korlátozás egy úgynevezett értesítési-eltávolítási („notice and take down”) eljárás lenne. Stumpf szerint emellett az lehetne helyes megoldás, ha korlátlan polgári jogi felelősség helyett az internetes oldalak üzemeltetőire csak akkor hárulna ilyen teher, ha a jogsértő komment szerzője nem lenne azonosítható, vagy az oldal fenntartója nem kívánná azonosítani. (Munkatársunktól)
Még hátravan a strasbourgi döntés
Az AB egy konkrét bírósági ítélet ellen benyújtott alkotmányjogi panaszról döntött, amelyet a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) indítványozott. Az ügy előzménye, hogy egy cég, az Experient perelte be az MTE-t, kifogásolva az egyesület által működtetett honlapon megjelent kommenteket. Az elmarasztaló verdikt a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt született, mert a bíróság szerint két hozzászólás túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határait, tehát súlyosan sértő, lealacsonyító formát öltött.
Nádori Péter, az MTE elnöke a sajtó&törvény blogon az AB döntését úgy kommentálta: „Lehet, hogy túl jó kedvem van, de most nem vagyok benne biztos, hogy a határozatnak – különösen a párhuzamos indoklással összeolvasva – ne lehetne akár az is a következménye, hogy a bíróságok a továbbiakban komment-ügyekben a felületek működtetőit ugyan felelősnek mondják ki egy-egy valóban jogsértő hozzászólásért, de, mivel a nullához közelítő sérelemdíjat állapítanak meg, a gyakorlati következmény végül is csupán az adott komment törlése lesz. Meglátjuk." – fogalmazott. Nádori felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanebben az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is várható még idén döntés. Az egyesület által kiadott közlemény szerint az AB komment döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró különvéleményével – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az AB által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.
Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke lapunk érdeklődésére részben életidegennek nevezte az AB döntését. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki egy olyan portált üzemeltet, amelyen bárki bármilyen témában elmondhatja a véleményét, akkor szerinte az üzemeltető nem kérhető számon. Az elnök ugyanakkor megjegyezte: bizonyos korlátra azonban szükség van, hiszen naponta tanúi vagyunk annak, hogy nagyon durva, minősíthetetlen véleménynyilvánítást a névtelenség mögé bújva közölnek. Tóth szerint az AB döntése nyomán lanyhulhatnak a közéleti viták, mert a tartalomszolgáltatók a jogi viták elkerülése érdekében megszüntethetik a kommentelés lehetőségét. A MÚOSZ elnöke szerint a Stumpf István alkotmánybíró különvéleményében javasolt megoldás lett volna a legmegfelelőbb az ügy kezelésére.
Hasonló ügyben döntött tavaly a nemzetközi emberi jogi bíróság – tájékoztatott Magyar Gábor ügyvéd, aki maga is számos ügyet visz Strasbourgban. Egy észt internetes kiadványban egy cégvezetőt gyalázó kommentek jelentek meg, és emiatt az ottani bíróság elmarasztalta a Delfi nevű portált. A szolgáltató különben fejlett rendszert működtetett a sértő tartalmak kiszűrésére: ha valaki kifogásolt egy bejegyzést, ezt néhány kattintással jelezhette, és a kommentet törölték. Az érintett azonban nem ezt a lehetőséget választotta, hanem írásban tiltakozott, így az emberi méltóságát sértő vélemények hetekig olvashatók voltak.
A strasbourgi bíróság mégsem adott igazat a portálnak, vagyis nem állapította meg a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozását. A döntés indokolása szerint a panaszosnak előre kellett számítania rá, hogy a vállalatvezetőt is érintő írás igen nagy visszhangot fog kiváltani, és valószínűleg sok kommentelő szól majd hozzá. Erre pedig fel kellett volna készülni, akár a folyamatos moderálás feltételeinek megteremtésével is. A személyiségi jogokat sértő tartalmat tehát a szolgáltatónak külön felhívás nélkül el kellett volna távolítania, ám a bíróság szerint ezt azért nem tették meg, mert a botrányos bejegyzések emelték az olvasottságot. Tehát a Delfi kifejezetten a nagyobb üzleti haszon reményében hagyta elszabadulni az indulatokat.
Ebből a döntésből a szolgáltatók személyiségi jogokkal kapcsolatos objektív felelősségére vonatkozóan – az eset sajátos körülményei miatt – nehéz következtetéseket levonni. Magyar Gábor szerint azonban bizonyosan lehetnek olyan kommentek, amelyeket külön kérés nélkül is törölni kell, és ennek hiányában a jogsértő tartalmat tűrő portált felelősségre lehet vonni. A szélsőséges, rasszista, kirekesztő vélemények bizonyosan e körbe tartoznak, miként a közszereplőnek nem minősülő személyeket érintő bejegyzések kapcsán is némi óvatosságra lehet szükség.
Álláspontja ugyanakkor, hogy a politikusokat gyalázó, akár kétes valóságtartalmú hozzászólások esetében más a helyzet, mert nekik többet kell elviselniük. Az AB márciusi határozatában kimondta, hogy csak egyetlen dolog tilos: az érintett személy emberi státusának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása.
