Szegedet, Kazincbarcikát, Tiszaújvárost és Dorogot jelenleg is MSZP-s polgármester vezeti, a hagyományosan baloldali városokban ez is hozzájárult az összefogás sikeréhez. Salgótarjánban viszont csak a listás választást nyerte meg a baloldal: Boldvai László, a szocialisták egykori pénztárnoka kikapott fideszes ellenfelétől, Becsó Zsolttól.
|
Botka László, Szeged polgármestere ősszel újrázhat Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
A baloldal győzött hét budapesti kerületben: Újpesten, Erzsébetvárosban, Kőbányán, Angyalföldön, Zuglóban, Kispesten és Csepelen. Mivel közülük most csak a XIII. kerületben és Kispesten szocialista a polgármester, ősszel több kerület vezetését is visszafoglalhatják a baloldali pártok.
Némi bizakodásra ad okot az MSZP-ben, hogy négy megyei jogú városban is olyan kismértékű volt a Fidesz győzelme, hogy ha az összefogásra adott szavazatokhoz hozzávesszük a kisebb baloldali pártokra (a Munkáspártra, a Szociáldemokratákra, Szili Katalin KTI-jére és a Zöldekre), valamint a megtévesztő nevűekre (az Együtt 2014-re és az Összefogás Pártra) érkező szavazatokat, akkor – ha hajszállal is, de – a „kormányváltó erők” nyertek volna.
Ez igaz Miskolcra, Szolnokra, Tatabányára és Dunaújvárosra, és például Bátonyterenyére, Sajószentpéterre, Martfűre, Mezőhegyesre és Sellyére. A borsodi megyeszékhelyen mindazonáltal nemcsak a Fidesz és az MSZP, hanem a Jobbik egyéni jelöltjeire is 30 százaléknál többen szavaztak, így megjósolhatatlan, hogy ki esélyes a polgármesteri címre.
|
Itt még otthon vannak: MSZP-s részországgyűlés Kazincbarcikán Kurucz Árpád / Népszabadság |
Öt fővárosi kerületben, Óbudán, a VI. és a XV. kerületben, Pestszentlőrincen és Pesterzsébeten is a kis pártok által elvitt nagyjából két százalék hiányzott az MSZP és szövetségesei sikeréhez a listás szavazatokat tekintve. (A kerülethatárok és a választókerületek határai azonban nem feltétlenül esnek egybe, így Óbudán és a VI.–VII. kerületben is baloldali jelölt szerzett egyéni mandátumot.) Ám a XX. kerületben Hiller István volt pártelnök és oktatási miniszter annak ellenére egyéni mandátumot szerzett, hogy listán a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot.
Változatlan politikai erőviszonyok mellett nem, némi javulással vagy az LMP bevonásával viszont Pécsen, Nyíregyházán és Nagykanizsán is lehet esélye ősszel a baloldalnak.
Pécsen például az ötpárti összefogás háromezer szavazattal elmaradt a Fidesztől, az LMP viszont több mint hatezer voksot gyűjtött össze (ez 8 százalék feletti eredmény). Hasonló volt a helyzet Dunakeszin, Budaörsön, Kalocsán és Szigetváron is, ahol bár a baloldal 5-6 százalékkal vesztett, de látótávolságon belül maradt a Fideszhez képest. Ajkán pedig – ahol MSZP-s a polgármester –a szocialista Horváth József annak ellenére is több szavazatot kapott egyéniben a fideszes Lasztovicza Jenőnél, hogy a baloldali listára öt százalékkal kevesebben szavaztak, mint a kormánypártéra.
|
Az MSZP egyharmados szavazataránnyal tudta megnyerni az egyik miskolci körzetet - ősszel több kéne Vajda János / MTI |
Figyelemre méltó az is, hogy a Fidesz egyetlen budapesti kerületben sem szerzett több listás szavazatot, mint amennyit a baloldali összefogás és az LMP összesen. (Az egyéni jelölteknél ez nem igaz: az V. kerületben – tehát nem a választókerületben – többen voksoltak a polgármester Rogán Antalra, mint a DK-s Kerék-Bárczy Szabolcsra és Schiffer András LMP-társelnökre együtt.)
Nem véletlen, hogy a baloldalon sokan úgy vélik, szélesíteni kell az eddigi szövetséget, és civil szervezetek bevonása mellett az LMP-vel való megegyezésre is törekedni kell helyben. A VI. kerületben például lényegében döntetlenre végzett a kormányoldal és az ellenzéki szövetség, miközben a Lehet Más a Politika több mint 11 százalékot ért el, és a Ferencvárosban is 10 százaléknál jobb eredménnyel végzett az ökopárt.
Tudható, hogy az MSZP európai parlamenti választási kampányában főként azokra a városokra koncentrál – oda szervez rendezvényeket, vásárol közterületi hirdetéseket –, ahol jó eredményt ért el (győzött vagy szoros vereséget szenvedett) április 6-án.
Ahol még tudják, mi a valódi munka
A hagyományosan baloldali ipari és bányászvárosok lakóiban még maradt valamennyi munkástudat – mondta Ferge Zsuzsa a Népszabadságnak. A szociológus szerint ezzel és a „zsigeri szavazással” magyarázható, hogy ezeken a településeken a baloldal nyerni tudott. Ferge Zsuzsa szerint főként a történelmi tradíciók az okai, hogy azokban a városokban, ahol máig sokan mondják magukat a munkásosztályhoz tartozóknak, a Jobbik nem tudott úgy előretörni. A szélsőjobboldali párt inkább a mélyszegénységben élőkhöz talált utat vidéken. A szociológus szerint a Fidesz választási győzelmében nagy szerepe volt a közmunkának. A régi ipari városokban viszont még tudják, mi az a munka, milyen jogai vannak egy munkásnak, őket nem lehetett megvenni a közfoglalkoztatással – mondta. Ferge Zsuzsa szerint azonban a baloldal erre építve sokkal jobb eredményt is elérhetett volna a tradicionális bázisának számító városokban.
Arról, hogy hogyan alakult a baloldali összefogás és a Jobbik egymáshoz viszonyított eredménye a 106 egyéni választókerületben, a Republikon Intézet készített elemzést. E szerint négy olyan választókerület is volt, amelyben a Jobbik jelöltje tíz százaléknál többel előzte meg a szocialista indulót: a sárbogárdi, a gyöngyösi, a vásárosnaményi és a berettyóújfalui. A sárbogárdi körzetben a hozzávetőleg 30 százalékos eredményt elérő jobbikos Árgyelán Jánosra majdnem kétszer annyian szavaztak, mint a DK-s Ecsődi Lászlóra, aki 1994 és 2006 között az MSZP színeiben négyszer is nyert ebben – az akkor még valamivel kisebb – választókerületben. Az MSZP-s Szekeres Imre is csaknem tíz százalékkal gyengébb eredményt ért el a Jászberény központú körzetben, mint jobbikos riválisa, és Korózs Lajos szocialista elnökségi tag is 9 százalékkal lemaradt a hatvani választókerületben az egykori szkinhedvezér Sneider Tamás mögött. (B. D.)