Írásban cáfolja az Európai Bizottság azt a kormányzati állítást, amely szerint azért nem lesznek vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági támogatások a most induló uniós finanszírozási ciklusban, mert az EU szabályai ezt nem tennék lehetővé.

Idén augusztusban került ki a kormányzati honlapra egy közlemény, amelyet a fejlesztési tárca államtitkára, Szabó Zsolt jegyzett. A szöveg szerint „Jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat. A kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a villamos hálózat felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő, uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz".

Októberben a miniszterelnökséget vezető Lázár János bejelentette, hogy a kormány mégsem szándékozik uniós vissza nem térítendő támogatást biztosítani a lakossági energiahatékonysági pályázatokhoz, mivel az EU szabályai ezt úgymond nem teszik lehetővé.

Ablakcsere családi házban Ötvös Imre

A helyzet tisztázása végett levélben fordult a bizottság illetékes főigazgatóságához Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Walter Deffaa regionális fejlesztésért felelős főigazgató pénteki válaszlevelében egyértelművé tette: a magyar kormány részéről benyújtott és az EB által idén februárban elfogadott Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) a lakossági és a közületi szektorban is tartalmaz vissza nem térítendő uniós támogatásokat. Mindez a levél alapján teljes ­összhangban áll a jelenleg érvényes EU-szabályozással. Walter Deffaa azt is leszögezte: amennyiben a magyar kormány a jóváhagyott KEOP-tól eltér (vagyis nem biztosítja a lakosság számára a KEOP-ban betervezett támogatásokat), azzal megszegi a bizottsággal kötött megállapodást.

Szabó Zsolt egy múlt heti konferencián azt mondta: a 2014–2020-as költségvetési időszakban 760 milliárd forint áll rendelkezésre energetikai fejlesztésekre, az összegre azonban csak önkormányzatok és cégek pályázhatnak. Hogy miért térnének el az elfogadott KEOP-tól, arra nem adott magyarázatot, az az állítás azonban, hogy Brüsszel nyomására, a fenti levél ismeretében nem állja meg a helyét.

Maga Szabó is megerősítette, hogy az energiafelhasználás korszerűsítésével éppen a lakosság körében érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás. Ezért jövő tavasszal ismét meghirdetik az Otthon melege programot, amelyben lesznek vissza nem térítendő támogatások is, csakhogy ezt nem az EU-pénzekből, hanem a kvótabevételekből finanszírozzák, a nagyságrendjük a korábban ígért évi 150 milliárddal szemben alig évi 2-3 milliárd forint lesz.