Három év alatt ugyan az adatok tisztításával és terven felüli műtétekkel 70 ezerről 45 ezerre csökkent az ellátásokért sorban állók száma, a várakozási időket azonban annak ellenére sem sikerült lényegesen rövidíteni, hogy a célra összesen 7,4 milliárd forint többletforrás került az ellátórendszerhez – derült ki a Figyelő Medicina Konferenciáján.

A legtöbben és a legrosszabb helyzetben a térd-, és csípőprotézisre várók vannak Teknős Miklós / Népszabadság

Legutóbb az év elején jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hogy 2015-ben hatmilliárd forintból a várólisták maximum félévre kurtítását tűzi ki célul. A kormányzati szándék szerint ennyi pénzből fél év alatt nemcsak az időt, de a sort is a harmadára rövidítené.

A komolyabb beavatkozásoknál kitűzött féléves várólistától viszont egyelőre elég messze állunk. A legkevesebbet átlagosan három-négy hetet a nőgyógyászati és gerinc-sérvműtétre szorulóknak kell várakozniuk. A legtöbben és legrosszabb helyzetben a térd-, és csípőprotézisre várók vannak. Az egészségbiztosító központi listája szerint van olyan hazai intézmény, ahol a térd-ízületpótlásra 2023. március közepén van a legközelebb kiadható időpont és van olyan is, ahol még az idén sora kerülhet a beteg. Hasonló a helyzete a csípőprotézisre szorulóknak, e műtét típusban például a Dél-Dunántúli frissen diagnosztizált ember legkorábban 2018 októberében kerülhet sorra, míg egy tucat másikban, ha a beteg hajlandó onnan utazni a fővárosban, akkor két-három hónapon belül ismét fájdalommentes életet élhet.  

– Elfogadhatatlan, hogy a fájdalommal élő betegeknek éveket kelljen várniuk – mondta előadásában Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese, aki azt is hozzátette: idén 12 ezer várólistás beavatkozás soron kívüli ellátására öt milliárd forintot különített el a kormányzat. A szabad kapacitással rendelkező intézmények más szolgáltatóknál listára került betegeket is vállalhatnak: a saját listák ledolgozására 3 milliárd forintot, míg a más intézmények betegeinek műtétére 2 milliárd forintot oszt szét az OEP az intézmények között.

A várólista-kurtító programmal sorra kerülő esetek több mint fele szürkehályog-műtétet végeznek, további 2,2 ezren térdprotézishez, és 2,3 ezren csípőprotézishez juthatnak. A kvótából fönnmaradó beavatkozásokat pedig kisebb lágyrészműtétesek között osztják el. Az OEP számításai szerint az „akcióval” a várakozási idők az érintett beavatkozásoknál átlagosan mintegy tíz-húsz százalékkal csökkenthet.

A pénzen kívül az egészségbiztosító szervezéssel is segítene a várólisták fölszámolásában a kórházaknak. Az összegből ugyanis nemcsak a műtéteket fizeti ki a meghatározott teljesítmény kvótájukon felül a feladatra vállalkozó intézményeknek, hanem a beültetett eszközök árát is. A beavatkozások szervezését külön munkacsoport segíti, és folyamatosan monitorozzák is az aktuális helyzetet.  Tervezik azt is, kiszámítják, hogy az időben megműtött betegek mennyi megtakarítást „hoznak” az egészségpénztárnak, mert ezzel kevesebb gyógyszerre, vagy egyéb állapot fenntartó kezelésre van szükségük.