A NAIH vezetője azonban azzal érvelt, hogy hatóságának nincs nyomozati jogköre, és olyan eszközökkel sem rendelkezik, amelyek segítségével az egyes aláírások valódiságát ellenőrizhetnék. Péterfalvi jelezte ugyanakkor, hogy az ajánlások gyűjtésével kapcsolatban a korábbi évekhez képest nagyságrendekkel kevesebb bejelentés érkezett.
 |
Péterfalvi Attila
Szabó Barnabás / Népszabadság |
Ennek ellenére már teljesen bizonyos, hogy a választási rendszerben van legalább egy súlyos joghézag,mert a jelöltállítás szabályai visszaélésre adnak lehetőséget.
Mohácson rendőrségi ügy lett abból, hogy a választási iroda egyik munkatársa öt párt ajánlóívén is felfedezte a saját nevét, miközben egyiket sem kívánta támogatni. Pakson ugyanez történt.
Hódmezővásárhelyen pedig a választási bizottság azért tett feljelentést, mert több íven is kétségesnek tartotta az aláírások hitelességét. Azonban jóval nagyobb lehet a baj, mert a választáson indulni kívánó pártok több aktivistája is beszélt arról, hogy az ajánlóíveken szereplő személyes adatokat adták-vették, azokat más ívekre másolták át, az aláírásokat pedig hamisították. Ez pedig a választás rendje elleni bűncselekmény, illetve közokirat-hamisítás.
Egyelőre kérdéses, hogy mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel. A NAIH elnöke állásfoglalásban mondta ki: az állampolgároknak csak a jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslati határidő végéig lett volna lehetőségük rá, hogy tájékoztatást kérjenek arról, személyes adataik és aláírásuk hány ajánlóíven szerepel. Ez március 6-án lejárt.
Így könnyen lehet, hogy azok sem kapnak tájékoztatást, akik a civil jogvédők – az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – múlt heti felhívására maguk kívántak utánajárni, visszaélt-e valaki a személyes adataikkal.
Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogok programjának munkatársa kérdésünkre elmondta: legalább 20-25 személy biztosan kérte, hogy ellenőrizzék, adatai mely jelöltek ajánlóívén szerepelnek, arról viszont nem tudnak, hogy kapott-e már valaki választ.
Dolcsák Dalma álláspontja az, hogy a személyes adatokkal kapcsolatban mindenki egészen addig tájékoztatást kérhet, amíg az adatait kezelik. A választási eljárásban ez pedig nem a jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslati határidőig, hanem az ajánlóívek megsemmisítéséig tart – állítja.
Péterfalvi jogi érveit pedig értelmezhetetlennek tartja. Ezért a jogvédő úgy látja, a választási bizottságoknak a személyes adatokra vonatkozó kérelmet a NAIH elnökének állásfoglalása ellenére is teljesíteniük kell, és ha ezt megtagadják, pert kezdeményezhetnek. Ha valaki tényleg keresetet nyújt be, a bíróságnál kezdeményezheti azt is, hogy már a tárgyalás kitűzése előtt avatkozzanak be, és akadályozzák meg az ajánlóívek megsemmisítését. Az adatokat különben szerinte a hatóság hivatalból is zároltathatná.
A kezdeményezéssel alapvetően a rendszer visszaélésekre lehetőséget kínáló hiányosságaira akarták felhívni a figyelmet – hangsúlyozta Dolcsák Dalma. Ugyanakkor jelezni akarták azt is, hogy az adatvédelmi hatóság sem nyújt megfelelő segítséget a visszásságok feltárásához. E nélkül pedig nehéz lesz majd azt állítani, hogy a választás tisztaságának minden feltételét maradéktalanul biztosították.
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól szerettük volna megtudni, hogy mi lesz a Péterfalvi által továbbított levél sorsa, de a kommunikációs szolgálat közlése szerint a NAIH küldeménye még nem érkezett meg.
