A Médiatanács a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján indított hatósági eljárást a politikai napilap ellen. Komoly hazai és nemzetközi botrányt váltott ki Bayer Zsolt január 5-én publikált Ki ne legyen? című írása, amelyben a szilveszterkor történt szigethalmi késelés kapcsán az állatokhoz hasonlította a romákat. A publicisztikában így fogalmazott: „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak”.

A Médiatanács szerdai közleménye szerint a pénzbírság megfizetése mellett a Magyar Hírlapnak közölnie kell a hatóság döntéséről szóló közleményt is. E szerint „A Magyar Hírlap nyomtatott lapszámában és annak internetes kiadásában január 5-én megjelent cikkel kapcsolatban a hatósági eljárás megállapította, hogy a cikk nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti. A Médiatanács döntésében jelezte, hogy bár az újsággal szemben első alkalommal hoztak elmarasztaló határozatot az alapjogok megsértése miatt, a jogsértés súlya, valamint az internetes cikk hozzáférhetőségének időtartama és folyamatossága azonban indokolja a pénzbírság megállapítását”.

A Médiatanács eltiltotta a lapot a további jogsértésektől. A határozat ellen a lap bírósághoz fordulhat.

Már a hatósági vizsgálat elindításakor a Médiatanács abból indult ki, hogy  Bayer Zsolt írása „feltehetően alkalmas volt a roma kisebbség elleni gyűlöletkeltésre azáltal, hogy a romák jelentős részét állathoz hasonlította, lealacsonyító jelzőkkel illette, bűnözőnek titulálta, valamint alkalmas volt a cigányság kirekesztésére azáltal, hogy többségüket a társadalmi együttélésre, az emberek közti életre alkalmatlan személyként írta le”. A hatóság úgy ítélte meg, hogy a cikkben „a roma kisebbség bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, Magyarország törvényeit rutinszerűen sértő csoportként jelent meg, s ez a többségi társadalomban a cigányokkal szemben fennálló negatív sztereotípiák megerősítésére, s ezáltal vélelmezhetően gyűlöletkeltésre tette alkalmassá a kifogásolt médiatartalmat”.

Emlékezetes, a hazai és nemzetközi szinten kirobbant botrány hatására – Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is elítélte az írást – Bayer Zsolt válaszolt a bírálatokra, szerinte szándékosan félreértették mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – közölte utóbb.

Erre aztán Navracsics is módosított álláspontján: szerinte Bayer ezzel megnyugtatóan magyarázta meg korábbi, félreérthető mondatait. A Magyar Hírlap előbb elnézést kért a cikk miatt, és nagyobb odafigyelést ígért, majd másnap már módosított, és Bayer Zsolt, valamint a kormány melletti kiállásra szólította fel az olvasóit.

A Demokratikus Koalíció által a Fidesz székháza elé szervezett tüntetésen több százan követelték, hogy a vezető kormánypárt zárja ki soraiból Bayer Zsoltot, a Fidesz egyik alapítóját a cigányságot elítélő véleménycikke miatt, ez azonban nem történt meg. Az ügyben megszólalt Neelie Kroes uniós biztos, az Európai Bizottság digitális ügyekben, illetve médiakérdésekben is illetékes alelnöke, aki Twitter-üzenetében azt írta: „Elszörnyedtem Bayer Zsoltnak a magyar roma közösségről szóló szavaitól (állatok, stb.). Én nem ezt nevezem szólás-/sajtószabadságnak.”