Közben kiderült: korábban a rendőrség is nyomozott az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Bár az ügyet a rendőrség ejtette – mivel bűncselekményre utaló nyomokat végül nem talált –, a bíró mégis úgy ítélte meg, hogy a nyomozók előtt tett több tucat tanúvallomásnak döntő jelentősége lehet, így azokat a polgári peres eljárásban is fel kell dolgozni. Ám a veszprémi rendőrkapitányság csak pár napja küldte át a törvényszékre a több mint háromszáz oldalas dokumentációt, így az ügyvédeknek már nem maradt idejük áttanulmányozni. A bíró ezért újabb halasztást rendelt el.
A tárgyaláson megjelent az ügy rejtélyes szereplője is, az egzotikus adóparadicsomba, a Seychelle-szigetekre bejegyzett Oberson Enterprises Ltd. igazgatója, Tóth László is, aki igencsak sokat tud az ügy hátteréről. Mint egy korábbi vallomásában elmondta, 2006 óta ismeri a rektort, díjazás nélküli tanácsadója volt. Korábban is együttműködött a főiskolával, valamelyest rálátott az intézmény pénzügyeire. Két évvel ezelőtti első bírósági meghallgatásán azt mondta, Szabó 2008-ban elpanaszolta neki, hogy a főiskolának komoly anyagi gondjai vannak, állítólag zárolták a bankszámláját, ezért sürgősen félmilliárd forintra lenne szüksége. Az Oberson igazgatója a Népszabadságnak azt mondta, tudomása szerint az anyagi gondokat a jazz tanszék (hivatalos nevén: előadóművészet szak) 2007-es indítása okozta, amelynek támogatását végül a szocialista kormány megtorpedózta. Szerinte a főiskola különféle projektek indításával akart előremenekülni és kitörni a nehéz pénzügyi helyzetéből.
Ezért Tóth az ismeretségi köréből összegyűjtött olyan befektetőket, akiknek volt mozgósítható tőkéjük, így vonta be többek között a Tuzson testvéreket is. Csakhogy a főiskola nem közvetlenül velük, hanem az offshore vállalkozással kötött szerződést, az pedig Tuzsonékkal. Hogy miért ezt a megoldást választotta a főiskola, nem derült ki, mert a rektor minden kérdésünket elhárította, mint azt többször is hangsúlyozta: a per lezárásáig nem nyilatkozik. Szabó még azt is megtiltotta, hogy a tárgyaláson fénykép készüljön róla, majd távozóban ingerülten figyelmeztette lapunk fotóriporterét, hogy az utcán se fotózza.
Tóth szerint a támogatás 2008-as folyósításakor nem találtak hirtelen olyan céget, amely pénzügyi tevékenységgel foglalkozott volna, neki viszont volt egy évekkel korábban alapított Seychelle-szigeteki vállalkozása, amely alkalmasnak tűnt a feladatra. Tuzson Ádám lapunknak azt nyilatkozta, nem voltak aggályai az offshore cég miatt, ugyanis régről ismerte Tóth Lászlót, ráadásul közbeiktattak egy ügyvédi irodát is, ahol a pénz egy jelentős része letétbe került. Végül az intézmény kisegítésére több, mint 500 millió forintot kalapoztak össze, ám a birtokunkban lévő okiratból kiderül: ez nem ajándék volt. Tóth két évvel ezelőtt azt mondta a bíróságon, a pénzt befektetési céllal adták, az ő jutaléka 10 százalék lett volna. Tuzsonék 204 millióját például egy Galina néven emlegetett projektbe akarták beforgatni: orosz diákokat képeztek volna Magyarországon. Az Oberson igazgatója szerint ennek előkészítésébe ő is beszállt: járt Kazahsztánban és Oroszországban.
A Kodolányi és az Oberson abban is megállapodott, hogy ha a projekt nem valósul meg, akkor a főiskola visszafizeti a támogatást. 2012 szeptemberében külön megállapodásban rögzítették, hogy a projekt nem jött össze, egy nappal később pedig az Oberson arról értesítette a főiskolát, hogy a követelést átengedte azoknak, akiktől a pénz származik. Ám Tuzsonék szerint a visszautalás a mai napig nem történt meg, ezért 2014 márciusában perre vitték a dolgot.
Rossz emlékek
Nem a mostani offshore-botrány az első kellemetlen ügy, ami Szabó nevéhez köthető. Mint arról 1999-ben a Magyar Narancs beszámolt, a KJF egy magánvállalkozással együttműködve közgazdasági képzést szervezett, a szerződést Szabó akkor főigazgató-helyettesként jegyezte. Utólag derült ki, hogy „félreértelmeztek néhány minisztériumi előírást", így a hallgatók legfeljebb nulladik évként tudták beszámítani az első főiskolán töltött évüket, miközben fizettek a képzésért. Akkor két tucat diák kártérítési pert indított az intézmény ellen. A cikk szerint ezért Szabó Péternek és egy másik főigazgató-helyettesnek távoznia kellett. Ám rövid időn belül visszatért az intézmény élére: 2002-ben kinevezték főigazgatónak, 2006-ban pedig rektornak. 2005-ben az oktatási ombudsman elmeszelte a KJF-t, amiért az államilag finanszírozott képzésre járó diákoktól félévente 46 ezer forintot kért szolgáltatási díj címen.
Közben a főiskola ellenkeresetet adott be az Oberson ellen, Tóth szerint az intézmény szeretné semmissé tenni a köztük lévő szerződéseket. Az egyébként is zavaros ügybe újabb csavart visz Tóth egy korábbi vallomása, amiből kiderül, hogy ő is keveredett már ellentmondásba: a rendőrségnek azt nyilatkozta, a 204 millió forint egy részét visszafizette a Kodolányi – azt a gyanút keltve, hogy a visszautalás nála akadt meg. A bíróságon viszont 2014-ben „korrigálta" magát, azt állítva: mivel az 530 millió forintos támogatás keretében több projektet is menedzselt – és a többi befektetésnél a főiskola tényleg visszautalta a pénz jó részét –, korábbi vallomásában összekeverte az ügyeket, ám a dokumentumokat utólag átnézve kitart amellett, hogy a főiskola nem rendezte tartozását Tuzsonék felé.
Az, hogy a főiskola mivel védekezik, csak a legközelebbi tárgyaláson, szeptemberben fog kiderülni, hiszen sem tavasszal, sem hétfőn nem hallgatták meg a rektort, nyilatkozni pedig nem akar.
Megtört lendület
A székesfehérváriak régi álma teljesült 1992-ben, amikor az önkormányzat közreműködésével a városnak önálló felsőoktatási intézménye lett. Szabó Péter a Kodolányi egyik alapítója, részben az ő ötlete volt, hogy a városban ne állami, hanem alapítványi főiskolát hozzanak létre. Az önkormányzat egy üresen álló épület ingyenes átadásával segítette a KJF elindítását. Azóta más településeken (Budapesten és Orosházán) is létesítettek kihelyezett tagozatokat, az intézmény vagyona milliárdosra nőtt. Az ezredfordulón 8-9 ezer diák jelentkezett a főiskolára, ahol több ezer hallgató tanult, egy jelentős részük államilag támogatott képzésben vett részt. A Felvi.hu adatbázisa szerint mára visszaesett a Kodolányi vonzereje: tavaly 1306-an jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre.
