Egy ilyen szoftver előnyeit 2013-ban a kormány is felismerte, de hiába költött azóta több százmillió forintot, még mindig nincs megoldás.
„Az évekkel ezelőtt használt rendszer folyton lefagyott. Aztán tavalyelőtt jelezte az igazgató, hogy átállunk egy állami szoftverre. Katasztrófa volt: olyan órákra is hiányzást jelzett a program, amikor a gyerek felelt és jegyet kapott. Idén megint áttértünk egy új rendszerre, most viszont ellenőrző füzetet is ígértek, de azt még mindig nem osztották ki” – idézi fel egy anya, hogy az elmúlt években mennyit kínlódtak gyermeke gimnáziumában az egymást váltó e-naplókkal.
Ez azért történhetett meg, mert két éve a kormány úgy döntött: mind a 3200 közoktatási intézmény ugyanazt a szoftvert használja. Korábban az iskolák maguk választhattak a piacon lévő négy-öt program közül, ehhez pedig állami támogatást kaptak. Az Orbán-kabinet viszont pazarlásnak ítélte az évi 2,6 milliárd forintos támogatást, és 543 millióért megvette az egyik szoftvert, a Magisztert. Csakhogy az átállás tanév közben zajlott, a szoftver akadozott, az igazgatók tépték a hajukat.
A program végül 760 milliót emésztett fel. A Magiszter nyolc hónappal a bevezetése után leállt: a licencjog lejárt, az állam nem akart tovább fizetni érte.
Augusztusban úgy tűnt, végre megoldódik a probléma: az oktatási államtitkárság háttérintézménye, az Educatio a legtöbb egyetem által használt Neptun bevezetéséről döntött. A szoftver tulajdonosa, az SDA Informatika Zrt. ajánlatában több mint 800 millió forintért vállalta volna a Neptun rászabását a közoktatásra. Ám a Népszabadság úgy értesült, a szerződést még mindig nem írták alá, pedig a határidők – amelyeket a kormány magának szabott – rövidesen lejárnak. A fejlesztés első üteme októberben, a második decemberben zárulna.
Az SDA-val folyó egyeztetés felhördülést okozott az informatikai piacon. Az Educatio kiírt ugyan egy közbeszerzést, de nem hozta nyilvánosságra. Erre megvolt a joga: a Neptun tulajdonosa még 2001-ben ingyen átadta a licencjogokat az államnak azzal, hogy a programot csak ő fejlesztheti tovább. Erre hivatkozott az Educatio, amikor a tenderre kizárólag az SDA-t hívta meg. Csakhogy a zárt ajtók mögötti tárgyalások részletei kiszivárogtak, a többi cég pedig kiakadt.
A licencjogokon felül a Neptun mellett szól az is, hogy piacvezető a felsőoktatásban, s már Romániában is terjeszkedik. A piac többi szereplője szerint viszont a közoktatásban másképp adják a jegyeket, vezetik a hiányzásokat, ezért a Neptunt jelentősen át kellene írni. Vannak, akik azt hangoztatják: az SDA milliárdos tulajdonosa, Fauszt Zoltán jó kapcsolatokat ápol kormányzati körökkel, de ezt árnyalja, hogy a Neptun már 2010 előtt is gyorsan terjeszkedett.
Az oktatási tárca dokumentumaiból kiderül, hogy a minisztérium eredetileg új rendszer kifejlesztésére kérte az Educatiót, nem egy meglévő átírására.
Több piaci szereplő azt állította lapunknak, hogy egy teljesen új szoftver kihozható nagyjából 300 millió forintból, nem értik, az állam miért akar ilyen sokat költeni a Neptunra.
A Neptun melletti döntés azért is furcsa, mert a közbeszerzés előtt a tárca megvizsgálta, hogy az új szoftver bevezetéséig melyik közoktatási programot használja. Az elemzés a @Napló nevű szoftvert találta a legalkalmasabbnak, főleg, hogy tulajdonosa engedélyezte, októberig ingyenesen használják. Mostanáig 800 iskola vezette be, bár az @Napló nem képes még minden olyan feladatot ellátni, amelyet az állam kijelölt.
Értesülésünk szerint részben bürokratikus akadályok hátráltatják a szerződéskötést a Neptunnal, de a tervezett büdzsét csaknem 300 millió forinttal meghaladó ajánlat a Miniszterelnökség érdeklődését is felkeltette. Csakhogy a kormánytárca eltaktikázta magát: időközben az SDA megszerezte a @Napló jogait, a kormányzatnak tehát mindenképpen az SDA-val kell tárgyalnia. Az @Napló fejlesztője, Szabó András elmondta: sok iskola érdeklődik irántuk, ezért lett szükségük egy olyan nagy cég segítségére, mint az SDA. Fauszt Zoltán megkeresésünkre azt válaszolta, neki épp egy olyan, a közoktatási szférában járatos társaság tapasztalataira van szüksége a Neptun fejlesztéséhez, mint Szabóéké.
Az állam dönthet úgy is, hogy bevezet egy másik szoftvert – az Aromo ingyen felajánlotta a programját –, igaz, azt is hozzá kellene igazítani az új elvárásokhoz, miközben szorít a határidő. A piacon egyébként nem is a bevezetésért járó pénzekért, hanem a működtetésért, az úgynevezett supportért folyik a verseny. Akárki kerül helyzetbe, ebből évtizedekig garantált bevétele lesz.
