Közép-Európa sikerén múlik az egész EU sikere a következő években – folytatta a tiszteletkörök után Orbán –, mivel a gazdasági növekedés – szerinte – ebből a térségből származik majd. A kétoldalú kapcsolatokat a magyar kormányfő történelmi szövetségként értékelte.
"Ez egy kipróbált barátság".
Mint mondta, megállapodtak arról, hogy a következő években a visegrádi együttműködést tovább fogják erősíteni Lengyelország vezetése alatt.
A találkozón elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyaltak Orbán Viktor beszámolója szerint, arról, hogy szorosabb kapcsolatot szeretnének a két ország vállalatai között. Megállapodtak – tette hozzá Orbán –, hogy a két ország keleti iparvidékeit négysávos gyorsúttal fogják összekötni. A vasúti összeköttetést is megerősítik, és közvetlen légi közlekedés létrehozása érdekében is "elkötelezettségüket fejezték ki".
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A találkozón szóba kerültek a britek által javasolt (elsősorban a külföldi munkavállalók szociális juttatásait korlátozó) változtatások is, amivel a két kormányfő "javarészt egyetért", de tárgyalni fognak még Prágában, majd közös V4-álláspontot képviselni a jövő heti EU-csúcson. (Ezzel kapcsolatban a lengyel kormányfő jóval élesebben fogalmazott: újságírói kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy a szociális juttatások megnyirbálása jelen formájában elfogadhatatlan, a visegrádi négyek nem fognak belemenni az egész EU-ra kiterjedő szigorításokba.)
A migrációval kapcsolatban Orbán aggasztónak nevezte, hogy Európa déli irányból védtelen, Görögország nem tudja megvédeni Európát, ezért továbbra is új védelmi vonalat javasol a bolgár, macedón, illetve görög határnál.
Orbán Viktor a beszéde végén egy kínos bakit ejtett: "tisztelt miniszterelnök asszony úrnak" aposztrofálta Beata Szydlót, majd gyorsan korrigált.
Arra a kérdésre, hogy ha lesz megállapodás a második (görögországi) védvonalról, annak milyen fogadtatása lehet Brüsszelben, Orbán Viktor azt felelte: időnként változó szelek fújnak tőlünk Nyugatra, de ez ne tévesszen meg senkit, mert ami most történik, az nem sorscsapás, hanem olyasmi, amit a tőlünk nyugatra lévő országok többsége üdvözölt és buzdított, "kinyitották az ajtókat".
– Ha csak rajtunk, közép-európaiakon múlna, már rég lezártuk volna azt a térséget, de sajnos nem rajtunk múlik – fogalmazott a görög–bolgár/macedón határ lezárására utalva a magyar miniszterelnök.
|
Két jó barát
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Orbán Viktor – egyébként egy nem hozzá címzett kérdésre válaszolva – arról is beszélt, hogy az európai "festészetben" a közép-európaiakat sokszor úgy jelenítik meg, hogy nem mutatnak kellő szolidaritást migránsügyben. Megjegyezte, Nyugat-Európában nem méltányolják eléggé azokat a lépéseket, amelyeket Közép-Európa tesz az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére, bármilyen uniós támogatás nélkül teszik. Hangsúlyozta, nem csak a dél felől, hanem a kelet felől érkező menekültekkel is foglalkozni kellene.
Beata Szydlo a sajtótájékoztatón gyakorlatilag hűségesküt tett Orbánéknak, leszögezve, hogy "Lengyelország mindig támogatni fogja Magyarországot politikai és gazdasági kérdésekben, és hálás Magyarországnak a szolidaritásáért". Nem felejtik el Orbánnak, hogy az első külföldi útja Lengyelországba vezetett.
A miniszterelnök megfogalmazása szerint Lengyelország számít arra, hogy "a magyar testvéreinkkel a gazdasági, a politikai együttműködés egyre szorosabb lesz."
A migrációval kapcsolatban Orbánhoz hasonlóan arról beszélt, hogy meg kell erősíteni Schengen déli határait, a menekültválság megoldását pedig az EU határain kívül kell keresni.
A lengyel kormányfő megerősítette: Varsóban elkötelezettek amellett, hogy a Brexittel (Nagy-Britannia esetleges kilépésével az EU-ból) kapcsolatban egységes álláspontot alakítsanak ki a visegrádi országok.
Eközben Varsóban
Miközben Beata Szydlo Magyarországon tárgyalt, megérkezett Lengyelországba a Velencei Bizottság küldöttsége. Ezért is jegyezte meg Orbán, hogy nagyra értékeli, hogy miközben Lengyelországban különösen fontos döntések születnek, ő mégis itt van Magyarországon.
A bizottság delegációja a lengyel külügyminisztérium kérésére szakértői véleményt készít a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről. A Reuters kérdésére Szydlo kijelentette, Pavel Szalamacha lengyel pénzügyminiszter a helyén marad. Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság is meggyőződhet most arról, miért is volt szükség a módosításokra, amely miatt egyébként januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított el az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.
|
Schnutz Rudolf Dürr, a Velencei Bizottság alkotmányjogi osztályának vezetője (k), Christoph Grabenwarter osztrák (j) és Kaarlo Tuori finn bizottsági tag távozik a lengyel legfelsőbb bíróság épületéből
Jacek Turczyk / MTI/EPA |
A decemberben módosított lengyel alkotmánybírósági törvény kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő.
Andrzej Duda lengyel elnök a törvénymódosítás aláírásakor azt mondta, így garantálható, hogy az eltérő nézeteket valló alkotmánybíráknak megegyezésre kell jutniuk, s így kizárólag jogi szempontok vezérlik majd döntéshozatalukat. Emellett az államfő a jogszabály azon előírását emelte ki, mely szerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben foglalkozik a beérkezett panaszokkal, ami szerinte mentesíti a testületet a politikai és médianyomás alól.
Ugyanakkor az alkotmánymódosítás kritikusai szerint pont az alkotmánybíróság munkájának ellehetetlenítése történt, ugyanis nagyban lelassulhat egy törvény alkotmányossági vizsgálata.
Az előzmények
Budapesti látogatása előtt Beata Szydlo Varsóban fogadta David Cameron brit kormányfőt, akivel az uniós munkavállalókat érintő – Budapest által is vitatott – tervezett szigorításokról tárgyalt. Szydlo – Orbán Viktorhoz hasonlóan – úgy vélte, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó, adózó és az ottani gazdasági növekedéshez hozzájáruló mintegy egymillió lengyelnek ugyanolyan munkafeltételekkel és életkörülményekkel kellene rendelkezniük, mint a brit állampolgároknak.
A lengyel miniszterelnök budapesti látogatásának közvetlen előzménye, hogy a múlt héten Budapesten járt Witold Waszczykowski külügyminiszter, előtte pedig Orbán Viktor találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt vezetőjével).
Az Orbán–Kaczynski-találkozóról kevés információ szivárgott ki; lengyel elemzők szerint Kaczynski mintának tekinti a módszert, ahogy Orbán a parlamenti erejét felhasználva leépítette a demokratikus jogállam legfontosabb intézményeit, s eközben populáris intézkedésekkel növelni tudta támogatottságát. A jobboldali wPolityce portál a látogatás kapcsán arról írt: az orbáni út két fontos állomását, az alkotmánybíróság és a közmédia kikapcsolását már elindították Varsóban. A magyar miniszterelnök tanácsot adhatott arra, hogyan kell megregulázni a Lengyelországban népszerűtlen bankvilágot és a külföldi tulajdonú hipermarketeket.
Az Orbán–Kaczynski-megbeszélés után Witold Waszczykowski külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a külpolitika korrekciójának eredményeként Magyarország lesz Lengyelország egyik legközelebbi partnere. Nem másolják a magyar modellt – állította a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban, miközben sikeresnek nevezte a Fidesz-korszakot, amely szerinte mély szakadékból húzta ki Magyarországot.
Nagypályások
A „nagyfiúk” között játszik, s nagy dimenziókban gondolkodik Lengyelország. A kelet-közép-európai térség legnagyobb és gazdaságilag is legerősebb NATO-, valamint EU-tagállama a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó kelet-európai lobbicsoportot szeretne létrehozni az Európai Unión belül. Részleteket korábbi cikkünkben olvashatnak: >>>
A lengyel külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával lapunknak is nyilatkozott. Akkor azt mondta, hogy a céljuk a már meglévő csoportosulások, így a visegrádi négyek és a balti államok összekapcsolása. "Horvátország mellett szeretnénk bevonni Romániát is. Varsóból úgy látjuk, hogy az EU és a NATO második legnagyobb kelet-európai tagja hozzánk hasonló problémákkal, elsősorban biztonságiakkal küzd, legyen szó Moldováról, a Dnyeszteren túli területről vagy az ukrán–orosz konfliktusról" – mondta lapunknak Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter arra a kérdésre, hogy tényleg Varsó–Budapest–Bukarest-tengelyt akarnak-e összekovácsolni.
|
Waszczykowski szerint ők ugyan nem fenyegetik a demokráciát. Csak éppen az orbáni modellt másolják...
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A lengyel külügyminiszter arról is beszélt: szerinte a lengyel demokráciát nem fenyegeti semmilyen veszély, a Szydlo-kormány mind az Európai Bizottsággal, mind az Európai Parlamenttel tárgyalásokon szeretné tisztázni a lengyel közállapotokkal kapcsolatos félreértéseket.
