Budapest: csak arra futja, ami kötelező
Oktatási, kulturális, turisztikai és kisebbségi faladatokra az előző évihez képest kevesebb működési forrást adna a fővárosi önkormányzat, a közösségi közlekedésre, szociálpolitikai és védelmi feladatokra viszont több pénzt szánnának. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság és a kórházak állami kézbe adása miatt ezen feladatokra az idén már nem különítenek el forrást. A főváros 2012-es költségvetését jövő szerdán két fordulóban tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.
A főváros a költségvetési bevételeit 299 milliárd 514 millió forintban, a kiadásait pedig 376 milliárd 538 millió forintban határozza meg. A 77 milliárd 24 millió forintos különbözetből 51 milliárd 247 millió forintot az előző évek pénzmaradványából finanszíroznának, a többit pedig az előző években megkötött keretszerződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fedezik.
Tarlós István főpolgármester vonatkozó előterjesztése 387 milliárd 184,5 millió forintban állapítja meg a fővárosi önkormányzat bevételi és kiadási főösszegét. A javaslat 192 milliárd 844,8 millió forintban állapítja meg a működési kiadás összegét, amelyből összesen 11 milliárd 150 millió forintot általános tartalékként, a szerkezetátalakításokhoz kapcsolódó kiadásokra, kockázatkezelésre, továbbá az előző városvezetés örökségének kezelésére különítenek el. Az uniós finanszírozás kockázati tartalékára, valamint peres ügyekre további 1-1 milliárd forintot tesznek félre.
A dokumentum arra is kitér, hogy a költségvetési koncepcióban megfogalmazott kockázatok - vagyis egyebek mellett a 4-es metróval összefüggő tényezők, a peres ügyek, az árfolyamkockázat, az adóbevételek teljesülésének kockázata - továbbra is fennállnak. Az előterjesztésben a legsúlyosabb kezeletlen problémaként a BKV finanszírozásának a megoldatlanságát nevezik meg. Jelzik azt is, hogy a főváros az önként vállalt feladatainak gyakorlatilag teljes körű megszüntetésével és a kötelező feladatainak a legalapvetőbb szintre csökkentésével sem tudja a hiányzó forrást előteremteni.
A határozatok között szerepel, hogy a tömegközlekedési társaság helyzetének rendeződéséig elsődlegesen a működési kiadásokat lehet finanszírozni; a tervezett fejlesztések közül csak az érvényes szerződéssel és előirányzattal is rendelkező, külső forrásokkal is finanszírozott feladatokat lehet megvalósítani. Új kötelezettséget csak új külső forrás biztosításával lehet vállalni. Az indítvány szerint hatályon kívül helyeznék az intézmények működési kiadásának 10 százalékos zárolására vonatkozó, január végi határozatot, továbbá azt a kitételt, miszerint a BKV akkor kapná meg a 9 milliárd forintos tulajdonosi kölcsön 5 milliárdos részletét, ha a kormány feloldja a társaság normatív támogatásának zárolását. A főpolgármesternek további források bevonását is vizsgálnia kell arra az esetre, ha a BKV nem tudja visszafizetni a kölcsönt.
A főváros működési kiadásai jórészt a kórházak állami kézbe adása miatt jelentősen csökkentek: a tavalyi 271 milliárd 124 millió 914 ezer forintos előirányzatról 188 milliárd 636 millió 879 ezer forintra. Az előző évihez képest 334 millió forinttal kevesebb jut az oktatási feladatokra, amelyekre így 40 milliárd 988 millió forintot fordítanának. Szintén kevesebb jut a kulturális feladatokra, összesen 2 milliárd 765 millió forinttal, így az ágazat működési kiadásait 13 milliárd 135 millió forintban határoznák meg. Turisztikai feladatokra 113 millióval, közmű- és környezetvédelmi feladatokra 1 milliárd 252 millió forinttal, városrendezési és városépítési feladatokra 94 millió forinttal, vagyongazdálkodási és vagyon-nyilvántartási feladatokra 1 milliárd 397 millió forinttal, a Főpolgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos feladatokra 705 millió forinttal, a kisebbségekre pedig 12 millió forinttal kevesebb jut, mint 2011-ben.
Huszonötmillió forinttal nő az önkormányzati körben maradt egészségügyi feladatok előirányzata; 1 milliárd 209 millió forinttal a szociálpolitikai, 10 millió forinttal a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, 119 millió forinttal a sport, 188 millió forinttal a védelmi feladatok előirányzata. 4 milliárd 427 millió forinttal nő a tartalékkeret, továbbá 105 millióval a céljellegű működési keretek.
A fővárosi közterület-felügyelet nagyjából 250 millió forinttal többet kap, mint tavaly, a Városligeti Műjégpálya 55 millió forinttal több forrásból gazdálkodhat, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a korábbi 788,8 millió forint helyett 2 milliárd 119 millió forintot kap, a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt. pedig 700 millió forinttal kap többet az előző évinél. A Fővárosi Állat- és Növénykertre 400 millió forinttal kevesebb jut, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. előirányzata pedig 15 millió forinttal csökken.
Új tételként jelenik meg az ősszel alakult BKK Közút Zrt., amely 2 milliárd 697 millió forintot kap; a BKV Zrt. támogatására pedig 15 milliárd forint szerepel. Az FKF Zrt. a köztisztasági feladatokra a korábbinál 550 millió forinttal kevesebbet kap; a BKK pedig a korábbi nullával szemben 9 milliárd 992 millió forintot kap önkormányzati feladataira. A Budapest Szíve Nonprofit Kft. feladataira a korábbi 65,7 millió forinttal szemben 190 millió forint jut.
Az alapítványok, civil szervezetek előirányzata 1 milliárd 486 millió forintról 1 milliárd 200 millió forintra csökken; ezen belül a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat korábbi támogatását teljesen eltörlik, a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány támogatását pedig csaknem 90 millió forinttal csökkentik.
