Milliárdokat veszít a főváros azzal, hogy csatlakoznia kell az állami kukaholdinghoz. Már most kevesebb jut a közterületek takarítására.
Odacsináltak a Városháza oldalába. Az ürülék emberi eredetét a kupac tetején akkurátusan elhelyezett vécépapír bizonyította. S ezt napokig kerülgették az arra járók. Közben Budapest egyik központi terét, a turistaséták kiindulópontjának számító Deák teret, a fővárosi önkormányzat tőszomszédságát egyre inkább beteríti a szemét. Az Árpád híd egyik lépcsőjét pedig egy hete hányta tele valaki, azóta is csak az idő koptatja a „kupacot”. Csikkel, hulladékkal teli a Blaha Lujza tér, folyamatosan átható bűz terjeng a Corvin negyednél. A városi kukák csurig teltek. A járdákat, az aluljárókat senki se söpri.
„Az elmúlt hetekben elviselhetetlenné vált a kosz és a bűz Budapest belvárosában. Mindenfelé eldobált szemét, műanyag palackok, üvegszilánkok. A kapualjakat emberi vizelet, ürülék szegélyezi, egyre elviselhetetlenebb a bűz, és elszaporodtak a patkányok” – írta a Tarlós István főpolgármesterhez intézett, rendkívüli takarítást sürgető levelében Szaniszló Sándor szocialista képviselő, aki szerint a köztisztaság látványos romlása az állami kukaholdinghoz való csatlakozás kiváltotta pániknak köszönhető.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. ugyanis elkezdett spórolni. Az előzetes – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletében meghatározott díjképlettel, a maximálisan szedhető összeggel – számított bevétele jelentősen elmarad majd a szolgáltatás önköltségétől. A nagy állami kukaholdinghoz való csatlakozással évi tízmilliárd forinttól esnek el: az állami cég szedi be a lakosságtól a szemétdíjat, ennek azonban majd csak egy részét utalja át a tényleges feladatot ellátó FKF-nek. Az FKF ezért „céltartalékképzésbe” fogott az eljövendő szűkös időkre.
