Ha a katasztrófa munkaidőben történik, azonnal le kell állítani a szakrendeléseket és minden halasztható beavatkozást. A nem életveszélyes állapotban lévő betegeket kiterelik a házból. A Honvédkórházat eleve úgy építették, hogy az ilyen, tervezett épületkiürítés a bejövő betegforgalomtól elkülönítve egy másik kapun történik. A szakrendelések leállításával egy időben a személyzet azonnal bevethető a friss sérültek ellátására. Itt eleve úgy érkezik a mentő, hogy szinte „egy mozdulattal” le tudja adni a beteget. A sürgősségi osztályon pedig a legmagasabb beosztású szakember vezényletével osztályozzák a sérülteket: enyhe, közepes, súlyos életveszélyes kategóriába sorolják őket. Ezután történik az ellátás. A Honvéd kórházban ennek helyét is ki lehet bővíteni, akár a folyósokon is ki lehet alakítani vizsgáló helyiséget.
Zacher Gábor szerint a normál munkarenden kívül, ügyeleti időben 3 óra kell, hogy a kórház teljesen „felálljon”. De már az első három órában is biztonsággal el tudnak látni száz beteget, a harmadik órától, pedig további 150 ember ellátása kezdődhet meg, ami nagyjából azt is jelenti, hogy 24 óra alatt 250 sérültet tud az intézmény fogadni. A főorvos hozzátette: arról sem szabad elfeledkezni, hogy katasztrófa-helyzetben a Honvédkórház mellett még van más bevethető intézmény is a városban, így a Merényi, az Uzsoki, és a Péterfy Baleseti központja is fogad sérülteket.
Ha a hatóságok kihirdetik a katasztrófa-helyzetet az összes létező mentőautó, magánbetegszállító egy közös irányítás alá kerül, azaz egyetlen központból kapják a feladatokat. A kórházaknak állandó kapcsolatuk van a mentőszolgálattal, tehát ha valahol, például egy robbanás történik, már jóval azelőtt, hogy erről a médiában megjelenne az első hír, a kórházban már dolgoznak a kármentésen. Amint a helyszínre megérkezik az első mentő, vagy a katasztrófavédelmis, azonnal szólnak a kórháznak, hogy hány és milyen-jellegű sérültre számíthatnak. Az ilyen helyzetekben gondoskodni kell mind a halottgyűjtés megszervezéséről, mind a sérültek azonosításáról. Az érdeklődő hozzátartozóknak külön helyiséget jelölnek ki, ahol a rokonok várakozhatnak. A sürgősségi ellátó helyet ugyanis a biztonságiak lezárják. Egyéni kérdésekre, érdeklődésre nincs személyzet, amely válaszoljon, fél- illetve egy óránként az intézmény részletes közleményt ad ki az ellátottak nevéről, sorsáról.
Zacher Gábor szerint intézményében a szakemberhiány sem jelent szűk keresztmetszetet, csak a sürgősségi osztályon 65 orvos, 120 nővér dolgozik. Katasztrófa-helyzetben pedig a kórház teljes személyzete mozgósítható.
