Budaházy fizethet

Budaházy Györgynek ki kell fizetnie a Szabadság téri szovjet emlékmű több mint fél évtizeddel ezelőtti megrongálása miatt kiszabott kétszázezer forintos pénzbüntetést, miután az ezt kimondó jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden elutasította.

Kétszázezer forintos pénzbüntetést kell megfizetnie Budaházy Györgynek a Szabadság téri szovjet emlékmű több mint fél évtizeddel ezelőtti megrongálása miatt, ugyanis az ezt kimondó jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden elutasította - adta hírül a távirati iroda.

Kétszázezer forintos pénzbüntetést kell megfizetnie Budaházy Györgynek
Móricz Simon 2009.09.16. Digitális Budaházy György pere, bíróság, tárgyalás

A tényállás szerint miután 2006-ban kiszivárgott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde, az emiatt tiltakozók 2006. szeptember 18-án este a parlament előtti Kossuth téren gyűltek össze, majd 22 óra körül a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé vonultak, hogy petíciót olvastassanak be, az ott kialakult tömegből pedig kiváltak azok, akik a téren lévő emlékműhöz vonultak, hogy azt megrongálják, lefeszegessék arról a szovjet címert.

Budaházy György is bekapcsolódott a már odaérkezése előtt megkezdődött cselekményekbe, a vörös csillagot körülbelül egy óra alatt távolították el az emlékműről, ezután a vádlott távozott a helyszínről, az indulatos tömeg azonban folytatta a rongálást, kő- és márványlapokat törtek össze, aranyozott feliratokat távolítottak el az emlékműről, majd hajnaltájban ismeretlenek a Margit hídról a Dunába dobták a vörös csillagot. Az okozott kár összesen több mint hétmillió forint volt. Az ügyben több embert is megvádoltak, köztük Budaházyt.

Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010 februárjában félmilliós pénzbüntetéssel sújtotta Budaházyt, majd másodfokon a Fővárosi Bíróság elé került ügyben tavaly tavasszal jogerősen 200 ezer forintra mérsékelték ezt a szankciót. Az enyhítést a vádbeli cselekmény politikai háttere miatti felfokozott helyzettel, illetve az azóta eltelt csaknem fél évtizeddel indokolta Csák Zsolt, a másodfokon eljáró tanács elnöke.

A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz Budaházy György, illetve védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki 2010 óta a Jobbik parlamenti képviselője. A védelem a felülvizsgálati eljárásban elsősorban felmentést kért, és részben azzal érvelt, hogy a 2011-es semmisségi törvény alapján a 2006. őszi események résztvevői büntetlenséget kaptak, másodsorban pedig azzal, hogy a "rendkívüli, forradalmi" helyzetre való tekintettel Budaházy tévedésben lehetett cselekménye társadalomra való veszélyességét illetően, azaz okkal gondolhatta, hogy nem is bűncselekmény, amit elkövet. Ezen túlmenően a védelem enyhítést kért azért, mert ha a fentieket elutasítva a Kúria mégis büntetendőnek tekinti a történteket, a társtettesség még akkor sem állapítható meg.

Gaudi-Nagy Tamás kedden a Kúrián kifejtette: a 2011-es semmisségi törvény éppen azért született, mert az ominózus hangfelvétel kiszivárgása óta nagyot fordult a világ, ma már egészen más megítélés alá esik az állam részéről is az akkor kirobbant társadalmi elégedetlenség, és az ennek részeként elkövetett egyes cselekmények, amelyek formálisan például rongálásnak minősíthetők, az adott társadalmi helyezett szélesebb összefüggéseit is figyelembe véve mégsem büntetendők.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint ebben az eljárásban nem lehet a semmisségi törvényre hivatkozni, a forradalminak vélt hangulat pedig senkit nem jogosít fel arra, hogy büntetlenül rongáljon.

Mindezzel összefüggésben Budaházy György az utolsó szó jogán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a forradalom hőseiként tisztelik azokat, akik 1956 őszén ledöntötték a Sztálin-szobrot. Azt pedig nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem elhunyt katonák sírját, emlékét kívánták meggyalázni, hanem egy megszálló hadsereg és egy elnyomó rendszer dicsőítése ellen léptek fel, és ezt egyértelmű társadalmi tömegtámogatás kísérte.

A Kúria tanácselnöke a védelem felülvizsgálati kérelmének elutasításakor leszögezte: a semmisségi törvény jelen eljárásban nem alkalmazható, egyébként is a törvény alkalmazásának feltételeként rögzíti, hogy olyan, tömegoszlatással kapcsolatos cselekményről legyen szó, amelynél kizárólag rendőr tanúk támasztották alá az elítélt bűnösségét.

A társadalomra való veszélyesség kapcsán a szóbeli indoklás kitért arra, hogy a vádbeli cselekmény megítélésénél közömbös a megrongált tárgy szimbólumértéke, illetve a rongáló motívumai, például az, hogy őt milyen társadalmi-politikai változtatások szándéka vezette, és fellépését az sem teszi jogszerűvé, ha a jelen lévő rendőri erők mindezt tétlenül nézték.

Gaudi-Nagy Tamás újságíróknak elmondta: az ügy kapcsán feltehetően kezdeményezik a semmisségi törvény alkalmazását, és megfontolják, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljanak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.