belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
24. csütörtök

Brutális feladatok, rosszul sikerült felvételik

Tíz-húsz százalékkal rosszabbak eredmények születtek az idei középiskolai matematika felvételi teszteken, a diákok panasza így valószínűleg jogos volt. A vizsgák nehézsége azonban mindenkit egyformán érintett, így az Oktatási Hivatal szerint senkit nem ér hátrány.

Varga Dóra| NOL| 2010. február 19. |28 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

combo | 2010. február 20. | 23:42:42

Attól, hogy valaki lassú, lehet még okos. Ennyit szeretnék még hozzáfűzni az előző hozzászólásomhoz.

combo | 2010. február 20. | 23:40:23

No, vettem a fáradtságot, és belenéztem a pdf-be.

45 percre kiadni egy 12 oldalas lepedőnyi méretű feladatsort? 10 feladat, a legtöbbnek 4-5 része van. Így egy részre jut a gyereknek talán 1-1,5 perce. Maguk a feladatok nem olyan vészesek, de a gyereknek talán kellene időt hagyni arra, hogy "lenyugodjon", és ne kapkodással töltse el a rendelkezésre álló időt (a felvételi amúgy is stresszes dolog). Nem lett volna világvége, ha jóval több időt hagynak rá. És ezt elvileg pedagógusok állítják össze. No comment.

tok.7.0 | 2010. február 20. | 22:29:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Lukrécia | 2010. február 20. | 22:24:22

NKIOS | 2010. február 20. | 18:29:03
Kedves NKIOS, nem vitatom az Ön állítását sem, természetesen az oktatási anyag meg pedagógusi hozzáállás, és még sok más hibáztatható. Ennek megváltoztatása azonban (tíz?)években mérhető akkor is, ha van hozzá pénz és akarat. A gyerekünk pedig most méretik meg, ilyen viszonyok között.
Ha nem hülye a gyerek, a szülő egyet tehet: "túlképzi" vagy képezteti. Ha nem, magára vessen, amikor a kölke lemarad a valamit érő iskolákba jutásról. Abban teljesen egyetértek, hogy negyedikes-hatodikos gyerektől azt várni, hogy belső késztetése támadjon a kiváló tanulmányi teljesítményre - illúzió. Mindegy, hosszú...

HankHill | 2010. február 20. | 20:54:50

xanadu | 2010. február 20. | 15:51:31

Paraolimpia van a fogyatékosoknak, remélhetőleg paraegyetem nem lesz.

De, már van...az érettségizők mindegyike bejut valahová, illetve annyi helyre jelentkezik, amennyire akar, sokan 10-15 helyre is, ahol bírja apuci pénztárcája. Márpedig a szülők becsvágya óriási.
Ugyanez a helyzet itt a matekdogáknál is. Legtöbb megvalósulatlan szülői ambíciók terméke.
Azt azért ne mondja nekem senki, hogy az 50 pontos dolgozatból 3-4 (!!!!) pontot elérő tanuló esetében a feladatlap a hibás......Láttam ilyet, sajnos, a középiskolák többsége már így sem néz alsó ponthatárt (kell a "fejpénz", vagyis a normatíva). Így kerülnek be középiskoláinkba írni-olvasni alig tudó gyerekek,akiket aztán a fent említett okok miatt el kell rugdosni érettségiig (itt már van alsó határ: 20%-tól kettes, vagyis 10 kérdésből elég kettőt megválaszolni, máris kezedben az érettségi, hoppá...). Ezek a gyerekek aztán beadják a tucatnyi jelentkezési lapjukat, a sok hihetetlen nevű szakot adó "felsőoktatásban" csellengenek még vagy 8-10 évet,és lesz is diplomájuk...de minek...
Vagyis van para-egyetem, és tízezrével termeli szép jövőnk "értelmiségét".

NKIOS | 2010. február 20. | 18:29:03

Azert en keresnem a hibat a tantervben, az iskolarendszerben es a pedagogusokban is! Nagyon egyszeru a "tanuljanak tobbet a gyerekek". Nem szabad megfeledkezni arrol, hogy 4-ikes, 6-odikosokrol van itt szo, kiknek lepeseit nagyon kell meg iranyitani. Egyebkent ujra irom: nem ertek egyet azzal, hogy tobbet tanuljon a gyerek az oktatasi anyagnal. Ha rossz es inkomplett az anyag, akkor ujat kell irni, de tobbet csak tudna tanu;ni a gyerek, ha mondjuk egy, vagy mindket szuloje pedagogus lenne. A tobbi, sajnos nem.

xanadu | 2010. február 20. | 17:01:31

Lukrécia | 2010. február 20. | 16:53:18

Eddigi életem során még nem láttam hátrányát annak, hogy (többet) tanultam.

Kétségkivül macerás a dolog.

Lukrécia | 2010. február 20. | 16:53:18

xanadu | 2010. február 20. | 15:46:30
"A kötetező felmérések számát növelni kellene az oktatásban. Így lehetne felmérni a gyerek képességét, fejlődését, a pedagógus munkáját."

Kicsit erős hangvételben ír, kedves xanadu, de valószínűleg igaza van. A magyar oktatási rendszer nevű katyvaszban az egyetlen helyes út a gyerek jövője szempontjából, ha túlteljesítésre trenírozzuk, nagyjából figyelmen kívül hagyva az aktuális iskolájának a napi elvárásait. Az aktuális elvárások ugyanis egy sima tanárváltással (pl. gyes-re megy a tanár) is ijesztően ingadozhatnak. Kár a csodára várni, a tanulás strapás és költséges, hiába hülyítik a népet az ingyenességgel meg játszva/szórakozva tanulós csodamódszerek garmadájával. Biztos van olyan is, én még nem láttam...
Egyébként meg: lehet okulni a sikertelen vizsgából is, szülőnek, gyereknek egyaránt, ha nem másokbak keresik helyyből a hibát.

xanadu | 2010. február 20. | 15:51:31

Paraolimpia van a fogyatékosoknak, remélhetőleg paraegyetem nem lesz.

xanadu | 2010. február 20. | 15:49:04

kavics1 | 2010. február 20. | 14:55:31

Tévedés az, hogy mindenki egyenlő szellemi képességgel rendelkezik.

Minden ember egyenlő jogokkal és eltérő képességekkel születik.

xanadu | 2010. február 20. | 15:46:30

NKIOS | 2010. február 20. | 13:52:25

Mikor én jelentkeztem egyetemre, bizony "felül" próbáltuk meg teljesíteni a követelményeket.
Kb. olyan elven, hogy ha otthol átugrod a 180 cm-t, akkor a vizsgán is megy majd a 160 cm, éppen a nemszeretem részek esetleges megjelenése miatt.

A kötetező felmérések számát növelni kellene az oktatásban. Így lehetne felmérni a gyerek képességét, fejlődését, a pedagógus munkáját.

antivirtus | 2010. február 20. | 15:13:12

xanadu | 2010. február 20. | 06:57:30
Ja kérem, az indoklás nélküli minősítés már az óvodásoknak is flottul megy.

kavics1 | 2010. február 20. | 14:55:31

Péntekn volt egy konferencia budapesten a Váci útón
A tudásalapu oktatás Magyarországon.
Megtekinthetö a www.MTO.hu
Videók is találhatók.
Ahol egy Kanadai sikeres iskola igazgató ismertett a megoldást.
söt az érdeklődőknek felajánlotta.
Iskoláját tőbb versenyeken csa két évenként engedik szerepeltetni mert diákjai nem egy dijat visznek el az első helyről.
Nincs felvételi vizsga , mégis minden diák sikeres,
Japánban, Tőrőkországban, Izraelben ,Kinában , Irországban , de számos más országokban ahol átvették a módszert hasonló eredményekről számolnak be.
Az okot kell keresni az oktatásban , miért ily siralmas az Ok-tatásban az ok a lényeges és az hogy müködik az emberi agy. hogyan képes minden erőlkődés nélkül tudásra szert tenni.
Ami kapcsolatban van az újabb fizikai kutatásokról ismert egysített energia mezővel.
talán erre kellene nagyobb figyelmet szentelni. A megértésre és azután a megoldásra.
Kinai diákok arca mikor arról számoltak be hogy napi 6 alkalommal 12 órát
tanultak , a találkozón kinyilvánizották készek tőbbet tanulni. Mikor kiderült hogy nem erről van szó megkönnyebültek és a végén még vidámak is voltak.

NKIOS | 2010. február 20. | 13:52:25

xanadu!

Sajnalom, de nincs igazad. Egyreszt elvarni, hogy a gyerekek tobbet tudjanak (tanuljanak), mint amennyi a tananayagban van, nem egeszseges allapont, masreszt arrol van szo, hogy mindenkinek jarnia kell iskolaba, igy felesleges koztes vizsgakat beiktatni. Celravezetobb es az allampolgarokkal szemben tisztesegesebb lenne eloallitani egy egyseges tananyagot es azt JOL oktatni minden iskolaban. Hogy kibol lesz komuves es kibol lesz akademikus a kesobbiekben, amugy is elvalik az iskolaevek soran. Szelsosegesen tisztesegtelen azonban az atlagos oktatasi szinthez kepest joval magasabb szintu teszteket eloallitani az amugy is felesleges vizsgakhoz.

Kongat | 2010. február 20. | 12:57:20

Ja, kérem.

Amikor egy Kht. (több mint 1 milliárdos EU támogatással működő Kht. alkalmazottja, azt mondhatja, mint egyúttal az OKM. alá tartozó intézmény igazgatóhelyettese, azt mondhatja, hogy nem azt kell tenni, ami az iskola érdeke, amit "a tanügyigazgatás seggenűllői mondanak", hanem azt ami a Kht. érdeke, mindezt a Hiller István OKM miniszter tudtával, akkor miről beszélünk???

xanadu | 2010. február 20. | 12:20:57

NKIOS | 2010. február 20. | 10:31:57

Egyszerű.
Tanulással.

Gyerekek!
Ucsitszja, ucsitszja, ucsitszja.

Akinek nem megy, az mehet kőművesnek.
Ott nincs matek felvételi.

NKIOS | 2010. február 20. | 10:31:57

zrab001-nek:

"A tisztelt panaszkodo szuloknek es diakoknak pedig azt javaslom, keszuljenek fel ketszer, otszor, tizser magasabb szintre mint amit a kozepiskola elvart. Ez hasznos mind az egyennek mind a tarsadalomnak."

De szep elmeleted van! Es hogyan keszulnenek fel a szulok es diakok a z akar tizszer magasabb szintre? Csak az all a rendelkezesukre, amit az iskolaban tanitanak! Akkor, kerdem en, miert a felvetelin tizszer kulonb a feladatsor???

NKIOS | 2010. február 20. | 10:24:23

Minden evben a kulonbozo felveteli feladatsorokat egy elkepzelt tanitasi szintre alltjak elo, igy mindig problemak vannak. Jo lenne realisan ertekelni az epp aktualis oktatasi szinvonalat es annak alapjan irni a feladatsorokat. Jobb eredmenyek szuletnenek es senki sem lenne feleslegesen stresszelve. Be kellene mar vegre latni, hogy nincs tetje sem az idokozi felveteliknek, sem pedig az eretseginek, mert csak gimnaziummal mehet a frissen vegzett diak szakkepzetlen munkat vegezni, kis penzert, reszidoben. Dehat nem ez az egyeduli irrealis dolog, mely Magyarorszag eletet neheziti!

xanadu | 2010. február 20. | 06:58:49

gyöngy | 2010. február 19. | 19:47:26

Nem az idő kevés.
A gyerek tudása.

xanadu | 2010. február 20. | 06:57:30

antivirtus | 2010. február 19. | 15:17:08

Ezt te komolyan gondolod?

Nevetséges érvelés.

xanadu | 2010. február 20. | 06:54:58

Hülyeség.

Lehet-e az mondani a magasugró lécre, hogy brutálisan magas a 160 cm.
Nekem igen.

Egy versenyző nem is nevetteti ki magát ezzel.

gyöngy | 2010. február 19. | 19:47:26

nem a feladatok nehezek, hanem az idő kevés. Kapkodniuk kell, hogy a tíz feladatból legalább nyolcat megoldjanak. Az idén különösen sok időigényes feladat volt. Az én fiam is most felvételizett. 25 pontja lett. Itthon, még mielőtt megnéztük volna a javítókulcsot újra megoldotta, nyugodtan kb. 70 perc alatt. Így 40 pontja lett volna. Szóval a matek tanítással szerintem nincs gond.

zrab001 | 2010. február 19. | 16:00:52

Egy felveteli tesztnek egyaltalan nem lehet a celja hogy akar csak egy ember is tokeletesen megoldja a feladatokat. Ha kicsi a szoras a diakok teljesitmenyeben, akkor a teszt nem segit a felvetelt eldontok tevekenysegeben. A legjobb nyilvan az lenne, ha teljesen egyenletesen lenne elszorva a 100%-t es a 0%-t teljesitok szama. Akkor semmi mas munka nincs mint a pontokat csokkeno sorrendbe alitva kivalogatni az elso N szamu diakok, ahol N egyenlo a rendelkezesre allo helyek szamaval.

A tisztelt panaszkodo szuloknek es diakoknak pedig azt javaslom, keszuljenek fel ketszer, otszor, tizser magasabb szintre mint amit a kozepiskola elvart. Ez hasznos mind az egyennek mind a tarsadalomnak. Ha az orszag szeretne kiemelkedni a katyubol (jobb szavam is lenne, de nem nyilvanossag ele valo) akkor nagy koponyakat kel termelni nem pedig nyugati stilus elkenyeztetett polgarokat.

Ez a szemelyes velemenyem, es orommel allok ki barkivel megvitatni a teziseimet.

antivirtus | 2010. február 19. | 15:17:08

„A diákokat, szülőket, pedagógusokat megnyugtathatja az a tény, hogy minden diák egyforma feladatlapot oldott meg, a követelmények mindenki számára egyformák, így a felvételi eljárásban, a felvételért folyó versenyben az eredmények a tényleges teljesítménybeli különbségeket fogják tükrözni"- írja a Hivatal közleményében.

Az Oktatási Hivatal pofátlanul hazudik.
A sunyi csúsztatás ott van hogy a matematika és a magyar feladatsorok nehézségi szintje nem volt egyforma. Erről mély kussban vannak. A matematika feladatok nehezek voltak, a magyar nyelvi feladatok viszont könnyűek. Feltűnő módon a magyar eredményeket nem emlegetik. Van két diák, 'A' és 'B'. 'A'-nak átlagos képességei vannak matematikából, magyarból viszont átlagon felül jó. 'B' éppen fordítva, magyarból átlagos, matematikából nagyon jó. Mindketten megírják a matematika és magyar felvételit. 'A' 100%-ra teljesíti a könnyű magyar feladatokat, viszont csak 40%-ot kapar össze az igen nehéz matematika feladatokból. 'B' is 100%-os lesz a könnyű magyar feladatokból, matematikából pedig 80%-ot ér el.
Az összpontszám alapján ki kerül előrébb a rangsorban? Kit vesznek fel és kit utasítanak vissza? Korrekt eljárás ez így? A legkevésbé sem az. Akkor lehetne egyforma esélyekről beszélni ha a magyar feladatsor is átlagon felüli nehézségű lett volna.

(csillag) | 2010. február 19. | 14:12:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nugát | 2010. február 19. | 11:15:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kuvik | 2010. február 19. | 09:50:01

eredényi = eredményei
okttás = oktatás
tesztbe = tesztben
Minen = Minden
A "nyomda ördöge"! Büntetésből még tízszer leírom a kommentet, vagy inkább ne?

kuvik | 2010. február 19. | 09:44:39

Érintett vagyok, a gyermekem idén felvételizik gimnáziumba. Az írásbelije az átlagnál jobban sikerült, de egyáltalán nem vagyok büszke rá. Talán ezért is néztem át az OH részletes statisztikai adatait. Nos az idei matemaika eredmények valóban sokkal gyengébbek az elmúlt három év eredményeinél. DE! A korábbi tesztek átlag eredényi is siralmasak, a derékhad kb32-34%-os eredményig jutott, onnantól meredeken csökken a jobb eredményt elért tanulók száma. Ez egyértelműen rávilágít arra,hogy valami nagy baj van az általános iskolai matematika oktatással. Eltekintve néhány elit iskolától, mintha nem lenne okttás az iskolákban. A tesztbe főleg logikai képességek mérésére építő feladatok voltak, ebben mondtak csődöt a gyerekek, és ez szörnyű. Minen mást megold egy közepes kínai számológép, de logikai képesség nélkül "meghal" az ember. Az "OH" vezetőjének ezért kellene sikoltoznia, nem a mundért védenie.

HIRDETÉS

Bár a diákok és a szülők szinte minden évben panaszkodnak, hogy nehéz volt középiskolai matematika felvételi, az idén valóban nem bizonyultak könnyűnek a tesztsorok, amelyek kapcsán egyébként még a Fidesz és Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára is levelezésbe kezdett. Erre utalnak legalábbis az Oktatási Hivatal honlapján közzétett eredmények. A negyedikes - és így a nyolcosztályos gimnáziumokba felvételiző - diákok kivételével ugyanis az összes többi iskolatípusba pályázó diák rosszabb eredményt ért el a matematika teszteken, mint tavalyi társaik.

A legnagyobbat a hatodikosok rontottak: az elérhető ötven pontból tavaly még 31,3-at szereztek átlagosan, az idén csak 20,1-et. Ez mintegy húsz százalékkal rosszabb teljesítményt jelent. A hagyományos középiskolai évfolyamokra jelentkező nyolcadikos diákok úgy tíz százalékot rontottak: a tavalyi 22,6 pont után 16,5-öt szereztek. Sokat romlott a teljesítmény a tehetséggondozó évfolyamokra pályázó nyolcadikosok körében is: a tavalyi 30,8 pont helyett 21,5 pontot kaptak most. Ezek az eredmények egyébként az elmúlt négy felvételi időszakban is a legrosszabbaknak számítanak. Egyedül a negyedik osztályosok javították a tavalyi 30,3 pontot 32,8 pontra, az elmúlt négy év legjobb átlagteljesítményét nyújtva ezzel.

Magyarból mindig jobbat írnak

HIRDETÉS

A matematikához képest magyarból - mint egyébként minden évben - jobbak az eredmények. Minden eddiginél jobbat írtak ráadásul a nyolcadikosok: a hagyományos középiskolába készülők 35,5 pontot értek el a tavalyi 27,9 helyett, a tehetséggondozó évfolyamokra vágyók 34,1 pont helyett 37,1 pontot teljesítettek. A hatodikosok viszont itt is rontottak, és tavalyhoz képest itt rosszul szerepeltek a negyedikesek is e tárgyból.

Mindebből következően a két tárgy tesztjei alapján született átlageredményekben - és a felvételin ez az igazán fontos - csak a nyolcadikosok tudtak magasabb pontszámot szerezni, mint tavalyi társaik; az összes többi iskolatípusba pályázó diák pontszáma csökkent. Mivel azonban ezeknek a központi vizsgáknak éppen az a lényege, hogy minden, azonos iskolatípusba pályázó diák azonos időpontban, azonos tételsorokat old meg, a vizsgák nehézsége minden diákot egyformán érintett.

A rossz eredmények miatt tehát senkit nem érhet hátrány, a középiskolákban - a felsőoktatással ellentétben - ráadásul nincs is felvételi minimum ponthatár. A pótnapon dolgozatot írók sem kerültek előnybe: az a néhány felvételiző, aki valamilyen okból, például betegség miatt nem tudott megjelenni a rendes időpontban, minden évfolyamon alacsonyabb pontszámokat produkált, mint a rendes időpontban vizsgázók. Ez egyébként minden évben így szokott lenni - mutat rá az Oktatási Hivatal.

Mindenkinek egyformán nehéz volt

„A diákokat, szülőket, pedagógusokat megnyugtathatja az a tény, hogy minden diák egyforma feladatlapot oldott meg, a követelmények mindenki számára egyformák, így a felvételi eljárásban, a felvételért folyó versenyben az eredmények a tényleges teljesítménybeli különbségeket fogják tükrözni"- írja a Hivatal közleményében.

A hivatal kitér arra is: a dolgozatok eredménye valamennyi dolgozattípus esetében lehetővé teszi a jelentkezők közti kellő differenciálást. A felvételinek ugyanis ez a legfontosabb feladata: a feladatsornak alkalmasnak kell lennie arra, hogy különbséget tegyen a kevésbé jó képességű tanulók teljesítménye között, ugyanakkor a legjobb képességűeket is megfelelő követelmények elé kell állítania, hogy a tanulói teljesítmények összehasonlíthatóak legyenek.

A végső eredményre még várni kell

A diákok egyébként már ismerik a központi vizsgán elért eredményeiket, a felvételi eljárás azonban ezzel még nem zárult le. Ma van a végső határidő, amíg még beadhatják a felvételi jelentkezési lapjaikat és a tanulói adatlapot: előbbit a kiszemelt iskolákba, utóbbit a győri Felvételi Központnak kell elküldeni. A központi vizsgán való részvétel ugyanis még nem jelent semmit, a negyedikesek és a hatodikosok akár úgy is dönthetek, hogy nem jelentkeznek sehová, hanem maradnak régi iskolájukban. Őket egyébként tilos szóbeliztetni: felvételükről vagy kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy a központi vizsga eredménye és a tanulmányi eredmények alapján lehet rangsorolni. A nyolcadikosokat már meg lehet hallgatni szóban is február 22. és március 12. között, de csak akkor, ha az adott iskola kérte a központi vizsgán való részvételt.

Mindezeket a változtatásokat azért vezették be tavaly, hogy az iskolák a személyes találkozókon ne tudják kiválogatni a jobb szociális hátterű tanulókat. Ennek ellenére próbálkozik ezzel néhány intézmény. Általános gyakorlat az előkészítő szervezése: itt tudnak ugyanis az iskolák személyesen is találkozni a jelentkezőkkel. Tavaly egy iskolában szaktárgyi vetélkedőn próbálták fölmérni a diákok tudását, és volt, ahol bemutatkozó levelet írattak a jelentkezőkkel. A legnyíltabban azonban az az iskola próbált szociális alapon is szűrni, amelyik egy kérdőívben a szülők fizetését, vagyoni helyzetét firtatta.

A felvételi eredményekről április 26-ig értesítik a diákokat, akik a felvételi szabályok esetleges megsértése miatt a jegyzőnél tehetnek panaszt. Sikertelen fellebbezés után - származási vagy vagyoni helyzet miatti - hátrányos megkülönböztetés esetén az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni, amely tanulói jogviszonyt létesíthet a panaszos diáknak az érintett iskolában, ha valóban sérült az esélyegyenlőség elve.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    28 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS