Bár a diákok és a szülők szinte minden évben panaszkodnak, hogy nehéz volt középiskolai matematika felvételi, az idén valóban nem bizonyultak könnyűnek a tesztsorok, amelyek kapcsán egyébként még a Fidesz és Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára is levelezésbe kezdett. Erre utalnak legalábbis az Oktatási Hivatal honlapján közzétett eredmények. A negyedikes - és így a nyolcosztályos gimnáziumokba felvételiző - diákok kivételével ugyanis az összes többi iskolatípusba pályázó diák rosszabb eredményt ért el a matematika teszteken, mint tavalyi társaik.

A legnagyobbat a hatodikosok rontottak: az elérhető ötven pontból tavaly még 31,3-at szereztek átlagosan, az idén csak 20,1-et. Ez mintegy húsz százalékkal rosszabb teljesítményt jelent. A hagyományos középiskolai évfolyamokra jelentkező nyolcadikos diákok úgy tíz százalékot rontottak: a tavalyi 22,6 pont után 16,5-öt szereztek. Sokat romlott a teljesítmény a tehetséggondozó évfolyamokra pályázó nyolcadikosok körében is: a tavalyi 30,8 pont helyett 21,5 pontot kaptak most. Ezek az eredmények egyébként az elmúlt négy felvételi időszakban is a legrosszabbaknak számítanak. Egyedül a negyedik osztályosok javították a tavalyi 30,3 pontot 32,8 pontra, az elmúlt négy év legjobb átlagteljesítményét nyújtva ezzel.

Magyarból mindig jobbat írnak

A matematikához képest magyarból - mint egyébként minden évben - jobbak az eredmények. Minden eddiginél jobbat írtak ráadásul a nyolcadikosok: a hagyományos középiskolába készülők 35,5 pontot értek el a tavalyi 27,9 helyett, a tehetséggondozó évfolyamokra vágyók 34,1 pont helyett 37,1 pontot teljesítettek. A hatodikosok viszont itt is rontottak, és tavalyhoz képest itt rosszul szerepeltek a negyedikesek is e tárgyból.

Mindebből következően a két tárgy tesztjei alapján született átlageredményekben - és a felvételin ez az igazán fontos - csak a nyolcadikosok tudtak magasabb pontszámot szerezni, mint tavalyi társaik; az összes többi iskolatípusba pályázó diák pontszáma csökkent. Mivel azonban ezeknek a központi vizsgáknak éppen az a lényege, hogy minden, azonos iskolatípusba pályázó diák azonos időpontban, azonos tételsorokat old meg, a vizsgák nehézsége minden diákot egyformán érintett.

A rossz eredmények miatt tehát senkit nem érhet hátrány, a középiskolákban - a felsőoktatással ellentétben - ráadásul nincs is felvételi minimum ponthatár. A pótnapon dolgozatot írók sem kerültek előnybe: az a néhány felvételiző, aki valamilyen okból, például betegség miatt nem tudott megjelenni a rendes időpontban, minden évfolyamon alacsonyabb pontszámokat produkált, mint a rendes időpontban vizsgázók. Ez egyébként minden évben így szokott lenni - mutat rá az Oktatási Hivatal.

Mindenkinek egyformán nehéz volt

„A diákokat, szülőket, pedagógusokat megnyugtathatja az a tény, hogy minden diák egyforma feladatlapot oldott meg, a követelmények mindenki számára egyformák, így a felvételi eljárásban, a felvételért folyó versenyben az eredmények a tényleges teljesítménybeli különbségeket fogják tükrözni"- írja a Hivatal közleményében.

A hivatal kitér arra is: a dolgozatok eredménye valamennyi dolgozattípus esetében lehetővé teszi a jelentkezők közti kellő differenciálást. A felvételinek ugyanis ez a legfontosabb feladata: a feladatsornak alkalmasnak kell lennie arra, hogy különbséget tegyen a kevésbé jó képességű tanulók teljesítménye között, ugyanakkor a legjobb képességűeket is megfelelő követelmények elé kell állítania, hogy a tanulói teljesítmények összehasonlíthatóak legyenek.

A végső eredményre még várni kell

A diákok egyébként már ismerik a központi vizsgán elért eredményeiket, a felvételi eljárás azonban ezzel még nem zárult le. Ma van a végső határidő, amíg még beadhatják a felvételi jelentkezési lapjaikat és a tanulói adatlapot: előbbit a kiszemelt iskolákba, utóbbit a győri Felvételi Központnak kell elküldeni. A központi vizsgán való részvétel ugyanis még nem jelent semmit, a negyedikesek és a hatodikosok akár úgy is dönthetek, hogy nem jelentkeznek sehová, hanem maradnak régi iskolájukban. Őket egyébként tilos szóbeliztetni: felvételükről vagy kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy a központi vizsga eredménye és a tanulmányi eredmények alapján lehet rangsorolni. A nyolcadikosokat már meg lehet hallgatni szóban is február 22. és március 12. között, de csak akkor, ha az adott iskola kérte a központi vizsgán való részvételt.

Mindezeket a változtatásokat azért vezették be tavaly, hogy az iskolák a személyes találkozókon ne tudják kiválogatni a jobb szociális hátterű tanulókat. Ennek ellenére próbálkozik ezzel néhány intézmény. Általános gyakorlat az előkészítő szervezése: itt tudnak ugyanis az iskolák személyesen is találkozni a jelentkezőkkel. Tavaly egy iskolában szaktárgyi vetélkedőn próbálták fölmérni a diákok tudását, és volt, ahol bemutatkozó levelet írattak a jelentkezőkkel. A legnyíltabban azonban az az iskola próbált szociális alapon is szűrni, amelyik egy kérdőívben a szülők fizetését, vagyoni helyzetét firtatta.

A felvételi eredményekről április 26-ig értesítik a diákokat, akik a felvételi szabályok esetleges megsértése miatt a jegyzőnél tehetnek panaszt. Sikertelen fellebbezés után - származási vagy vagyoni helyzet miatti - hátrányos megkülönböztetés esetén az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni, amely tanulói jogviszonyt létesíthet a panaszos diáknak az érintett iskolában, ha valóban sérült az esélyegyenlőség elve.