Ez utóbbi állítás ugyanakkor több csúsztatást is tartalmaz: a döntéshozatali eljárás menete az Ökotárs honlapján is elérhető, a bírálók inkognitójának megőrzése pedig szerződéses kötelezettség (magukkal a döntnökökkel is így szerződtek). A konzorcium tagjai ráadásul jelezték, hogy a Brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda – a Norvég Alapok ügyében a magyar kormány partnere – minden jogszerűen kiadható információt a kormányszervek rendelkezésére bocsát, ám a Kehi mégis csak a közelmúltban kereste meg az irodát egy szűkebb körű adatkéréssel.
Az is az ügy hátteréhez tartozik, hogy a magyar kormány főszabályszerűen titkos bírálóbizottságokkal osztja el a közjavakat: mint emlékezetes, csak elbukott perek után, és kizárólag a perek által érintett körben hozták nyilvánosságra például a kedvezményes állami földbérletpályázatok, illetve a trafikpályázatok bírálóit, pedig ezekben az esetekben nem kérdőjelezhető meg, hogy magyar közpénzről és közjavakról van szó (szemben az NCTA támogatásaival).
 |
Külföldről egyre értetlenebbül figyelik, mi folyik Budapesten
Reviczky Zsolt |
Az adóhatóságnak van ugyan mérlegelési jogköre, ám ennek gyakorlására a civilek a jelen helyzetben nem számítanak, így arra készülnek, hogy jogi lépéseket tesznek a NAV ellen, mivel álláspontjuk szerint nem követtek el olyan jogsértést, ami a durva szankcióra indokot szolgáltatna. Úgy tudjuk, az adószám felfüggesztése nagyon nehéz helyzetbe hozza az érintett szervezeteket (nem tudnak fizetést adni a munkatársaiknak, illetve ellehetetlenülhetnek az uniós és költségvetési forrásból finanszírozott egyéb programjaik is), ugyanakkor az NCTA-pályázatok menedzselését közvetlenül a továbbiakban sem érinti.
Az NCTA civiljeinek ügye az idei Magyar–Német Fórumon (erről lapunk 8. oldalán olvashatnak) és Brüsszelben is egyre komolyabb értetlenséget és ellenreakciókat vált ki. Eddig több száz civil szervezet írta alá azt az Európai Bizottságnak címzett petíciót, amelyben azt sürgetik, hogy az EU álljon ki végre az egyesülési jog szabad magyarországi gyakorlása és a civilek zaklatásának megszüntetése érdekében, azzal is érvelve, hogy a rossz magyar példa könnyen ragadóssá válhat.
A napokban felmerült az is, hogy az Ökotárs Alapítványt Szaharov-díjra jelölik (az Európai Parlament 1988-ban alapított díját az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen harcoló kivételes személyiségek, csoportok vagy szervezetek nyerhetik el, és az eddigi díjazottak között volt a Nők fehérben nevű kubai emberjogi szervezet, a Belorusz Újságírószövetség, Nelson Mandela és Alexander Dubcek is), ami csak azért hiúsult meg, mert a szeptember 18-i jelölési határidőig nem volt reális esély a szükséges számú EP-képviselői aláírás összegyűjtésére.
A képviselők közül ugyanakkor sokan nonszensznek tartják, hogy ebben a helyzetben Magyarország jelölhesse azt az európai biztost, akihez többek között a civil szervezetek kérdésköre is tartozna, és a véleményüknek Navracsics Tibor meghallgatásán is hangot kívánnak adni.
A várható botrányt egy időzítési trükkel igyekszik kivédeni az EP néppárti frakciója: Navracsics meghallgatását október elsejére, egy szerda esti időpontra tették, a szintén néppárti (és családi olajipari érdekeltségei ellenére klíma- és energiaügyi biztosnak jelölt) Miguel Arias Cañete-ével együtt; a két problémás jelöltet a háromnapos meghallgatási sorozat legvégén, ráadásul egy időben, az esti lapzárták és híradók után faggatnák, amikor a képviselők és a tudósítók egy része vélhetőleg már hazafelé tart.
