|
Orbán hiába hárított
Bruzák Noémi / MTI |
A különleges helyzet azt vetíti előre: a „főnökök” ezúttal kísérőik nélkül, azaz nem 1+1-es felállásban találkoznak, hanem szólóban tárgyalnak. (Orbán Viktor társa rendszerint Gottfried Péter külpolitikai főtanácsadó a megbeszéléseken.)
Az eseményt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezényli majd. Az biztos, hogy kőkemény vita várható a kvótajavaslatot ellenzők és a támogatók között. Sok uniós csúcsértekezletet látott informátorunk szerint ezúttal az indulatos hozzászólásokra is jó esély mutatkozik,miután a krízis kezelése mindenütt politikai konfliktusokhoz vezetett.
Arra a kérdésünkre, életszerű-e, hogy a teremben még változik a résztvevők álláspontja, amelyet napok-hetek óta képviseltek, a válasz – meglepő módon – igen volt. Azzal a kiegészítéssel: odáig szinte mindig hosszú és kíméletlen tárgyalás és nyomásgyakorlás vezet.
Ugyanakkor a belügyminiszterek találkozója azt vetíti előre, erre nem lesz szükség, mert a többség „erőből” oldja meg a kérdést. Azaz az ellenzők – köztük a magyar kormány – hiába kifogásolják elvi okokból az „áthelyezési mechanizmust”, amely szerintük nem oldja meg a menekültválságot. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, az EU soros elnöke cáfolta, hogy a szavazás az EU megosztottságát bizonyítja. „Ha ma nem döntöttünk volna, az ellentétek csak erősödnének” – mondta.
Mindenesetre egyelőre 66 ezer menedékkérőnek találtak helyet (50 400 személyt fogadnának Görögországból, 15 600-at Olaszországból). Az 54 ezres „magyar keretet” egyelőre a két frontországhoz rendelik. (Hazánkban csak néhány ezermenekült tartózkodik táborokban, így aktuálisan nem is tudnánk átadni ennyi menekültet.) Mindenesetre e keretet később azok a tagállamok is fölhasználhatják, amelyek a következő egy évben szükséghelyzetbe kerülnek a harmadik országokból érkezett menedékkérők megnövekedett száma miatt.
A minősített többséggel született döntés értelmében Magyarország nem küld menedékkérőket más tagállamokba, viszont fogad 1294 Görögországban és Olaszországban regisztrált, háborús övezetből menekülő embert. Főleg Eritreából, Irakból és Szíriából érkezőkről van szó, akiket a frontországokban uniós segítséggel fölállított fogadóállomásokon – az úgynevezett forrópontokon – vesznek nyilvántartásba a következő két év során. Menedékkérelmüket a lakóhelyükként kijelölt országban bírálják el. Azok, akik elmulasztják a regisztrációt a frontállamok valamelyikében, lemondhatnak arról, hogy egy európai uniós tagállamba költözzenek.
A nagy muzulmán közösségekkel való együttélés ellen berzenkedő magyar és más kelet-európai kormányok megnyugtatására a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a fogadó országok „családi, kulturális vagy társadalmi szempontokra” hivatkozva meghatározhatják, hogy kiket részesítenek előnyben. A szöveg egy sor intézkedést javasol a menedékkérők EU-n belüli mozgásának korlátozására, többek között azzal, hogy a szociális támogatások kifizetését a lakóhelyükhez kötné. A legtöbb védelemre szoruló személyt Németország és Franciaország fogadja be. Nagy-Britannia az egyetlen a huszonnyolcak közül, amely szerződés adta jogánál fogva kimarad az áthelyezésekből.
„Rendkívüli körülmények” esetén – a tagállamok jóváhagyásával – részleges felmentést lehet kapni a kvótarendszer alkalmazása alól. Ez azt jelenti: a kimaradók egy éven át egyharmaddal csökkenthetik az országukba áthelyezendő menedékkérők számát.
