Az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének beadványa nyomán indult vizsgálat nyomán most úgy döntött, hogy felszólító levelet küld a kormánynak a kötelezettségszegési eljárás első lépéseként.
A magyar hatóságoknak két hónapjuk lesz rá, hogy válaszukat és érveiket a Bizottság elé terjesszék, addig a négyezermilliárd forintos beruházás előkészítését fel kell függeszteni.
A kormányálláspont eddig az volt, hogy nem sértették meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a 2014 januárjában aláírt magyar–orosz kormányközi megállapodással, illetve a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződésekkel. Most sem változott az álláspont. Lázár János úgy kommentálta a döntést: Magyarország akár kész pert is indítani a paksi atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében. A kancelláriaminiszter érezhető felháborodással kommentálta az uniós döntést, megjegyzve: további jogi vizsgálatok következnek.
Lázár érezhető éllel említette, hogy az Európai Bizottságban két év után merültek fel kérdések az egyezmény kapcsán, e tárgyban Magyarországnak bürokráciacsökkentő javaslatai is lennének Brüsszel felé - jegyezte meg. A kancelláriaminiszter a vitát kereskedelempolitikainak minősítve az uniós levelet úgy értelmezte, hogy az EU az uniós cégeket szeretné bekapcsolni a beruházásba.
|
Bővítés megvétózva
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kormány korábban Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság akkori elnökének levele alapján nevezte védhetőnek a magyar álláspontot, mondván: az EU korábban mindent jóváhagyott. Valójában a lapunk birtokában lévő levél arról szól, hogy a Bizottság tudomásul vette a magyar–orosz nukleáris együttműködési megállapodás megkötéséről szóló bejelentést, és azzal kapcsolatban az Euratom-szerződés 103-as (a bejelentési kötelezettséget előíró) cikkelye alapján nem emel kifogást. Ugyanakkor Barroso Orbánnak írt levele arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós joganyag más előírásainak, többek között a közbeszerzésre, illetve az állami támogatásra vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni – jelenleg mindkét kérdésben vizsgálatot folytat a Bizottság.
Szakértők szerint az EU azzal, hogy nem vizsgálatot indított, hanem a kötelezettségszegési eljárás megkezdését jelentette be, egyértelmű jelzést adott: a közbeszerzés nélküli szerződéskötés nem egyeztethető össze a belső piaci szabályozással. Azt az érvelést, hogy ezek a szabályok egy kormányközi megállapodásra épülő beruházásnál nem érvényesek, Brüsszel nem fogadta el.
Miután a Bizottság vita nélkül elfogadta a belső piacokért felelős főigazgatóság jogi álláspontját (amely szerint a paksi bővítésre is vonatkoznak a közbeszerzési előírások), a kormánynak a következő két hónapban gyakorlatilag azt kellene bebizonyítania, hogy az uniós kritériumok szerint is biztosította az átláthatóság és az esélyegyenlőség kritériumait, amikor leszerződött a Roszatommal. Ha ez nem sikerül, akkor a projektet alighanem csak egy új közbeszerzési eljárás kiírásával, a nulláról indulva lehet megmenteni. Jávor Benedek korábban lapunknak azt mondta: nem reális opció, hogy némi büntetés befizetésével megússzuk az ügyet, a Bizottság célja ugyanis nem a bevételszerzés, hanem az uniós jog érvényesítése, a jogsértő állapot megszüntetése.
A Védegylet közleménye szerint Brüsszel jogállamiság-védő közbelépése alkalmat teremt arra, hogy az ország megszabaduljon a felesleges és drága Paks2-projekttől. Paks2 ügyben a jogszerűség csak az eredeti állapot helyreállításával, azaz az Oroszországgal 2014-ben a projekt megvalósítására kötött Egyezmény és a munkálatok költségeinek meghitelezésére létrehozott Szerződés megszüntetésével lehetséges. Ekkor megnyílna a lehetőség nemzetközi tender kiírására, ahogy ezt 2013 decemberéig bezárólag tervezték, és elő is készítették.
A műszaki tender-dokumentáció azonban nem támaszkodott közgazdasági elemzésekre, ahogy a 2009-es országgyűlési határozat sem, amelyre hivatkozva megrendelték az elkészítését. Az azóta független szakértők által elvégzett számítások kimutatták, hogy a tervezett új atomerőmű megépítése ráfizetéses lenne - évente sok százmilliárd forinttal növelné meg az adófizetők terheit -, s nem csökkentené a költségeket a kivitelező és a hitelező tendereztetése sem eléggé ahhoz, hogy nyereségessé válhasson a terv - írja a Védegylet.
"A döntés azt mutatja, írta közleményében a Greenpeace, hogy Brüsszelben is felismerték Paks II kockázatait. A zöld szervezet szerint versenyeztetés nélkül megrendelt, állami támogatással drágán, a titkolózás közepette építendő Paks II gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is egyértelműen hátrányos Magyarország számára. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy az uniós jogszabálysértés miatt azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést.
