galéria megtekintése

Végig hazudtak a paksi bővítés tanulmányairól

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 24. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Nem kaphatja meg a TASZ és az Energiaklub a paksi bővítést megalapozó tanulmányokat, mert azok nem is léteznek, az Orbán-kormány nem végezte el a szükséges vizsgálatokat. A kormánypártiak ennek ellenére tegnap megszavazták a 10 milliárd eurós orosz hitel felvételét.

Hétfőn a parlament kormánytöbbsége megszavazta a paksi hitelszerződést, holott a képviselők a beruházás legalapvetőbb pénzügyi, gazdasági és energetikai összefüggéseiről előzetesen nem kaptak tájékoztatást. Erről már bírósági papírja is van a kormánynak: a Fővárosi Törvényszék pénteken azért utasította el a Társaság a Szabadságjogokért és az Energiaklub adatnyilvánossági keresetét, mert a két szervezet által kért megalapozó tanulmányok nem léteznek. Vagyis az Orbán-kabinet nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez.

Bólogató kutyák – a Greenpeace aktivistái ekként szimbolizálták a szerződést elfogadó képviselőket a határozathozatal után
Bólogató kutyák – a Greenpeace aktivistái ekként szimbolizálták a szerződést elfogadó képviselőket a határozathozatal után
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Arról, hogy a szóban forgó megalapozó tanulmányokat el kell készíteni, az előző Orbán-kormány rendelkezett még 2012-ben: az akkori kormányhatározat szerint a létesítés finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával, valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban kell előkészítő vizsgálatokat lefolytatni.

 

Az elemzések az összes olyan kérdésre választ adhattak volna, amely a hitelszerződés megszavazása ellenére máig eldöntetlen: hivatalosan nem tudjuk, mekkora lesz a megtérülést biztosító áramár, azaz kilowattóránként hány forintért fogja termelni az áramot a két új paksi blokk; nem világos, hogy miként teljesíthető a hitelfelvétellel az államadósság-növelést tiltó alkotmányos előírás; nem egyértelmű, hogy a választott finanszírozási modell nem ütközik-e a tiltott állami támogatásokat elutasító EU-szabályozással; és az sem sejthető, hogy jelenleg hogyan lehet Ukrajnán keresztül beszállítani a fűtőanyagot, illetve kivinni a használt fűtőelemeket.

A bírósági ítélet megmagyaráz néhányat az elmúlt hónapok furcsa fejleményei közül. Azt például, hogy Kovács Pál akkori energiaügyi államtitkár a parlament szakbizottsága előtt márciusban megígérte az említett tanulmányok bemutatását, majd a testület kormánypárti tagjai úgy módosították a napirendet, hogy Kovács meghallgatása (és a tanulmányok bemutatása) ne történhessen meg. Vagy Bencsik János fideszes honatya fellépését szintén a fenntartható fejlődési bizottságban, de már a választások után: a képviselő arra kérte fideszes és KDNP-s kollégáit, hogy ne tűzzék napirendre a bővítés finanszírozásának vizsgálatát.

Azt viszont tanulmányok nélkül is tudhatjuk – a Moszkvában megszövegezett, majd a magyar parlament által módosítás nélkül elfogadott hitelszerződésből –, hogy a kölcsön súlyos teher Magyarországnak. A tízmilliárd eurós, vagyis mai áron nagyjából 3050 milliárd forintos hitelért a visszafizetés során úgy 3200 milliárdos kamatot is ki kell fizetni. A törlesztés 21 éve során az első hét évben az adósság 25, a másodikban 35, míg a harmadik hétéves periódusban az adósság negyven százalékát kell visszafizetni, vagyis a hiteltörlesztés „farnehéz” lesz, mert annak meghatározó része a futamidő végén esedékes.

A visszafizetés időszakában évente átlagosan 600 millió–egymilliárd euró közötti összegű csekket kell feladnunk Oroszországnak (az IMF-hitel idő előtti végtörlesztése során egyszeri alkalommal mintegy 700 millió eurót fizettünk, ami abban az évben majdnem felbillentette az éves költségvetést). Az évi törlesztés nagyjából a másfélszerese a paksi atomerőmű teljes éves bevételének, ami jelzi, hogy a hitel költségeit lehetetlen elrejteni a jelenlegi áramárban: a visszafizetéshez vagy az árat, vagy az adókat jelentősen meg kell emelni. A teljes számlát euróban kell kiegyenlítenünk, ami azért jelent gondot, mert a magyar állam bevételei forintban keletkeznek, vagyis így a szerződés teljes árfolyamkockázatát magunkra vállaltuk.

Az orosz fél 180 napi törlesztési késedelem után felmondhatja a hitelt – ekkor a teljes tartozás azonnal esedékessé válik, és egy inkasszó akár államcsődveszélyes helyzetet is előidézhet. Arra nézve ugyanakkor semmilyen garancia nincs a szerződésben, hogy mi történik, ha az orosz fél nem fizet (például azért, mert az ottani gazdasági helyzet miatt nem tudja biztosítani az aktuális hitelrészletet), vagy ha az orosz beruházó hibájából az építkezés elhúzódik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.