Mindez nehéz helyzetbe hozta Botka László szegedi polgármestert, aki maga is támogatta, hogy az év végéig városi politikustársa legyen az MSZP elnöke. Botka újraindul a polgármesteri címért, és már korábban világossá tette, hogy az őszi önkormányzati választásig annak megtartásán akar dolgozni. Szeged ugyanis az EP-választási eredmények alapján szinte az egyetlen nagyváros, ahol a baloldal esélyes a győzelemre. Azzal viszont, hogy az új MSZP-elnököt két évre választják meg, várhatóan ismét sokan rá akarják majd venni Botkát, hogy álljon a párt élére.
A másik, sokak által alkalmasnak tartott jelölt Tóbiás József frakcióvezető-helyettes és Pest megyei elnök. Információnk szerint ő a párttanácsban világossá tette, hogy vállalná a feladatot, és szenvedélyesen beszélt elképzeléseiről. Mellette hozzák fel, hogy jó szervező, és Botkával ellentétben teljes erejével a párt újjáépítésén dolgozhatna. Úgy tudjuk, az is felvetődött, hogy osszák meg a feladatokat: Tóbiás elnökként foglalkozzon a pártszervezéssel, abban ugyanis súlyos hiányosságok voltak az utóbbi években, Botka pedig választmányi elnökként keresse azt a szervezeti megoldást, amellyel a különböző baloldali erők 2018-ban leválthatják az Orbán-kormányt.
|
Botka még nem döntött
Földi Imre |
Tegnapig megvolt az elvi lehetőség arra, hogy az MSZP néhány héten belül csak új elnököt válasszon a lemondott Mesterházy Attila helyett. Ehhez azonban az kellett volna, hogy az elnökség legalább kétharmada a helyén maradjon. Csakhogy az elnökségi tagok fele – Gúr Nándor alelnök, valamint Bangóné Borbély Ildikó, Demeter Márta, Harangozó Tamás, Tóth Bertalan és Winkfein Csaba – tegnap benyújtotta a lemondását. Úgy tudjuk, volt, akit a megyei szervezete biztatott erre, mások pedig (a Mesterházyhoz közel álló politikusok) vállalhatatlannak tartották, hogy a pártelnök lemondása után megőrizzék pozíciójukat.
Az időzítés mindenesetre arra utal: Mesterházyék el akarták kerülni, hogy átmeneti vezetés jöjjön létre a szocialista pártban. Mint megírtuk, létezett egy harmadik forgatókönyv is, amely szerint a pártkongresszus csak elnököt és elnökséget választ, ám a teljes felmenő rendszerű tisztújítást (vagyis a helyi és területi szervezetek vezetőinek megválasztását) őszre halasztják. Ezt azonban többen aggályosnak tartották, mondván, az alapszabály ellentmondásosan fogalmaz erről a lehetőségről. Ez pedig azt vetítette előre, hogy a bíróságon megtámadható döntés születik, amit mindenki el akart kerülni.
A megyei elnökök tegnap lényegében egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy még az új elnökség megválasztása előtt le kell vezényelni a helyi tisztújításokat. A budapesti párttanács szerda este még ezzel ellentétes döntést hozott, és azt javasolta: csak ősszel legyen teljes tisztújítás. A fővárosiak azzal érveltek, hogy ha júniusban a belügyekkel kell foglalkozniuk, az megnehezíti az önkormányzati választásra való felkészüléssel kapcsolatos egyeztetést a többi baloldali párttal. Az elnökség felének lemondása után azonban tudomásul vették a döntést a tisztújítás előre hozásáról, bár a fővárosi MSZP egyik meghatározó politikusa lapunknak azt mondta: ez is jelzi, hogy az önkormányzati választásnak az ország számos pontján nincs tétje a szocialisták számára, így ráérnek a tisztújítással foglalkozni.
A hét elején úgy tűnt, hogy a mai választmányi ülésen a küldötteknek arról kell dönteniük, elfogadják-e Mesterházy Attila és az elnökség lemondását, amit vasárnap ajánlottak fel, és ha igen, milyen ütemezéssel írjanak ki tisztújítást. Ilyen tétje azonban már nem lesz a mai tanácskozásnak,Mesterházy és a döntően hozzá kötődő elnökségi tagok visszavonhatatlan lemondása után a választmánynak nem maradt más lehetősége, mint a teljes tisztújítás kiírása a lehető leghamarabbi időpontra. A pártelnökjelölteknek egyébként meg kell szerezniük a párttagok tíz százalékának a támogatását, méghozzá úgy, hogy személyesen vagy a jelenlétükben gyűjtik az aláírásokat, vagyis hamarosan megkezdődik a belső kampány az MSZP-ben.
