A tisztújítás 45 napig tart: június végéig a helyi és megyei szervezetek választanak új vezetőket és kongresszusi küldötteket, majd július 19-én a kongresszus dönt az új elnökről és elnökségről. Minden vezető posztra aspirálónak pályázatot kell írnia, az elnökjelöltség feltétele pedig háromezer párttag támogató aláírása.
A választmányi ülés Mesterházy Attila leköszönő pártelnök beszédével kezdődött. Mesterházy láthatóan lelazult, piros Honda motorjával érkezett a Jókai utcai pártszékházba. Rövid beszédében – amely után nagy tapssal búcsúztak tőle – köszönetet mondott a választmányi tagoknak az eddigi támogatásért, és azt mondta, többet kapott az MSZP-től, mint amennyi adni tudott neki, ezért továbbra is a szocialista pártért fog dolgozni, támogatni fogja az új elnököt.
|
Mesterházy Attila továbbra is az MSZP-ért kíván húzni
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Jelezte azonban, hogy nem tagadja meg önmagát, változatlanul önálló, erősen baloldali pártként képzeli el az MSZP-t. Mesterházy hamar távozott az ülésről, egy munkatársa azt mondta, a következő időszakban nem nyilatkozik, nem ad interjút, nem fogja magyarázni lemondása okait.
Hiller István, akit egyesek szintén lehetséges elnökjelöltként emlegettek, világossá tette, hogy nem indul a posztért, szerinte új elnökre van szükség, ő pedig már vezette a szocialistákat. Mindazonáltal elmondta, hogy részt akar venni annak a programnak a végrehajtásában, amely az alapokról újjáépíti a szocialista pártot, ezért más pozícióért indulni fog a tisztújításon. Hiller azt szorgalmazta, hogy az MSZP szervezetét az önkormányzati körzetekhez igazítsák.
Arról is beszélt, hogy a szocialista pártnak az utóbbi időben fontos kérdésekben – a közmunkáról, a rezsicsökkentésről vagy az egységes Európáról – nem volt egyértelmű, világos álláspontja. A volt pártelnök szerint nagyobb szerepet kell adnia a választmánynak a politikai vitákban.
Az agrárpolitikus Gőgös Zoltán, aki kiesett a parlamentből az áprilisi választáson, arról beszélt: ahhoz, hogy valakiből szakpolitikus legyen, és elfogadják, rengeteget kell dolgozni, nem lehet valakit csak úgy kinevezni erre a szerepre.
Gőgös azt üzente párttársainak – Kovács Lászlót nevesítette is –, hogy aki korábban javadalmazást vagy pozíciót kapott az MSZP-től, alázattal fogadja el, ha valaki mást bíznak meg helyette. Tabajdi Csabát, a szocialisták eddigi brüsszeli delegációvezetőjét még vehemensebben bírálta, amiért a DK-s Molnár Csabát ajánlotta a választók figyelmébe az EP-választás előtt.
 |
Kovács László sem ugrana el a lehetőség elől, ha felkérnék elnöknek
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Kovács később arról beszélt: bár részt vett egy DK-s lakossági fórumon, nem kampányolt Gyurcsány mellett, mint ahogy az is félreértés volt, hogy pártelnök szeretne lenni. Jelezte azonban: nem a kor, hanem a teljesítmény számít, szívesen szerepelt volna az MSZP EP-listáján, részt venne az MSZP megerősítésében is, erre fizikailag és szellemileg is képesnek tartja magát.
A generációs vitát többen is szóba hozták, Kunhalmi Ágnes például azt mondta: ahogy ő lehetőséget kapott, úgy lehetőséget kell adni más fiatal politikusoknak is, de a „generációs populizmus" veszélyes, abból, hogy valaki fiatal, még nem következik, hogy tehetséges is.
Hosszú múltunk van és hosszú jövőnk is lesz, az MSZP él – mondta zárszavában Botka László, akitől sokan várják, hogy álljon a párt élére. Információnk szerint közölte: érzi a rá nehezedő nyomást, a csodavárást és a felelősséget is, és igyekszik is megfelelni neki, vezető pozíciót szeretne betölteni. Szerinte azonban az MSZP jövője nem személyi, hanem strukturális kérdés. Két feladat vár most a szocialista pártra, és ez feladatmegosztást, csapatmunkát és különböző karaktereket igényel – mondta.
Az új pártelnöknek rendbe kell raknia a párt szervezetét, stabilizálnia kell az MSZP helyzetét, míg tartalmi és stratégiai ügyekben fontos szerep várhat a választmányra. Kitért arra is, hogy a parlamenti ciklus két részből áll, ehhez illeszkedik a pártban a kétévenkénti tisztújítás: az első szakasz az építkezésé, a második az alternatívaállításé, és neki ez utóbbiban lehet inkább vezető szerepe. Ez pedig arra utal, hogy Botka – aki információnk szerint alkalmasnak tartja Tóbiás Józsefet – nem akar pártelnök lenni.
|
Tóbiás József ugyan a választmányon nem szólalt fel, de pénteken a megyei elnököknek már jelezte, egyetlen feladat elől sem futamodik meg
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Úgy tudjuk, Botka arról is beszélt: új szövetségi modellre van szükség a baloldalon, ha ugyanis a pártok továbbra is csak a meglévő szavazótáboron osztozkodnak, akkor négy év múlva a mostaninál is rosszabb választási eredményt fognak elérni. Szerinte az EP-választás is jelzi, hogy a DK és az Együtt nem tudott új szavazókat hozni, egyszerűen a baloldali közönség egy része megbüntette az MSZP-t.
Tóbiás József – aki információnk szerint a megyei elnökök pénteki tanácskozásán jelezte, hogy egyetlen feladat elől sem futamodik meg, így a pártelnökséget is vállalná – nem szólalt fel a választmányi ülésen. Távozóban– utalva Lendvai Ildikó korábbi Facebook-bejegyzésére – újságíróknak azt mondta: a mai tanácskozás bizonyította, hogy az MSZP nem halott, és ha aludt is, már felébredt.
Jelezte, hogy nem pozíciókról, hanem feladatokról beszéltek, és ő is úgy vélte, egy csapatot kell felépíteni. Információnk szerint a vezető politikusok a következő napokban az országos választási bizottság ülésén egyeztetnek majd arról, hogy ki milyen feladatot lásson el.
Az is kiderült, hogy a tisztújítás lezárultáig nem választanak frakcióvezetőt, a parlamenti képviselőcsoportot Tóbiás vezeti, aki Mesterházy Attila általános helyettese volt.
