A minimálbérnek a következő három évben el kell érnie a létminimumot – ez összességében 25 százalékos emelést jelentene –, és ha erről nem sikerül megegyezni, a Liga nem írja alá a jövő évi bérmegállapodást, s minden törvényes eszközzel fel kíván lépni e cél elérése érdekében.
Három éve kezdeményezte a Liga Szakszervezetek, hogy a szociális partnerek kössenek olyan középtávú megállapodást, amelynek eredményeként a mindenkori minimálbér érje el a létminimumot – emlékeztet Gaskó István, a konföderáció elnöke. Elfogadhatatlan ugyanis – hangsúlyozta –, hogy sok százezer ember annyi pénzért dolgozik napi nyolc órát, amennyi a megélhetéshez is kevés. Úgy gondolja, ideje, hogy ez megváltozzék.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) pénteken akár lezárulhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról folyó tárgyalások, de a megegyezésre kevés az esély. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyanis a négyszer kilenc híve: 2018-ig évente kilenc százalékos béremelést, illetve az utolsó esztendőben a minimálbért terhelő adó kilenc százalékos csökkentését szeretné elérni, míg a Munkástanácsok jövőre a minimálbér nyolc, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését tartaná elfogadhatónak. Ezzel szemben a munkaadói oldal csak az inflációt kevéssel meghaladó növekedést tart elfogadhatónak.
A Liga konkrét számokról az eddigi egyeztetéseken nem beszélt, mert Gaskó szerint az elvekről kellene elsőként megegyezni. Tehát arról, hogy a tárgyalófelek – a kormány, a vállalkozói és a munkavállalói oldal – egyetértenek-e abban, hogy a minimálbért legalább középtávon, tehát három éven belül kössék a létminimumhoz, s állapodjanak meg valamilyen ütemtervben. Szerinte azonban a munkaadói érdekképviseletek akadályozzák, hogy elvszerű megállapodást kössenek.
