Bölcsőtől a sírig – az Orbán-kormány az egészségünkről is mindent tudni akar

A kötelező és totális, halálig tartó egészségügyi nyilvántartás ellentétes az európai joggal – állítja az adatvédelmi szakértő. Mint mondja: egyetlen mentséget lehet találni a létezésére, a teljes önkéntességet. Hozzátette azt is, hogy a kormány által tervezett arcképnyilvántartás kisded játszadozás ehhez képest.

A tervezett szabályozás után sem a bíróság, sem a NAIH nem avatkozhat bele az adatokkal végzett bűvészkedésekbe. Ez a szabályozási mód azonnal megsérti az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének egyes rendelkezéseit, az unió adatvédelmi irányelvét, és természetesen az alapvető emberi jogokat leíró egyezményeket, köztük a Emberi Jogok Európai Egyezményét és az Alapvető Jogok Chartáját.

Alexin hozzátette, annak érdekében, hogy az adatbázist ne üresen kezdjék el építeni, a kórházaknak kellene húsz évnyi adatmennyiséget föltölteni.

A törvény hatálybalépése után az új adatbázisban már minden egyes laboreredmény, szöveges anamnézis, az összes képalkotó eljárással készült kép, a vizsgálatok összes megállapítása szerepelne. A kormányzati honlapon társadalmi vitára közzétett tervezet szerint a kórházak, klinikák csatlakozásának feltétele, hogy átadják a náluk 20 év alatt felhalmozott egészségügyi információk másolatát, köztük a zárójelentéseket, az ambuláns lapokat, leleteket, képalkotó diagnosztikai ellátásokat, műtéti leírásokat.

Az adatokat ebben a felhőalapú elektronikus térben az érintettek halála után öt évig őriznék meg a törlés lehetősége nélkül. Alexin a veszélyek között említi, hogy egyelőre azt sem tudni, kik kaphatnak adatokat ebből a rendszerből.

Hozzátette: a törvénymódosítás tartalmazza az önrendelkezési nyilatkozat fogalmát, amely elvileg szűkítheti az adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét. A betegek azonban nem elektronikusan tilthatják le az adataikhoz való hozzáférést, hanem egy írásos nyilatkozattal, amit a rendszer tárolna. Az orvosnak ezt el kell olvasni és eldöntheti, hogy van-e joga az adatokat megtekinteni. A beteg tiltónyilatkozatát azonban fölülírják, ha úgynevezett életmentő beavatkozásokra van szükség.

Nem maradna titok Szabó Bernadett / Népszabadság/archív

Az új rendszer bemutatásáról szóló, múlt héten tartott sajtóeseményen az is kiderült, hogy amint az Országgyűlés elfogadja ezt a jogszabályt, tizenkét kórház teszteli az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret,

2017-től pedig minden egészségügyi adminisztráció elektronikusan működik majd.

A MedicalOnline beszámolója szerint az intézmények, az egészségügyi és informatikai szakemberek egyaránt nagyon várják, hogy élesben is elinduljon az EESZT, így a pilotprogramban részt vevő kórházakat, háziorvosokat és patikusokat sem volt nehéz rávenni az együttműködésre.

Az e-profilba egyébként olyan szakmai alrendszerek is tartoznak majd, amelyek lehetővé teszik például, hogy a szolgáltatók felajánlják szabad kapacitásaikat, ami az e-beutaló rendszerrel összekötve lehetővé teszi, hogy az orvos a CT-beutaló megírásával egy időben időpontot is foglalhasson a betegének. Az EESZT a kórházakban és gyógyszertárakban használt alrendszerek túlnyomó többségével kompatibilis.