Meglehetősen eldugva, a Brazília-Németország meccs előtt fél órával kért bocsánatot a kormány nevében az igazságügyi miniszter, amiért 2011-ben jogtipró módon, hivatalostul megszüntették Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását.

A bocsánatkérés a kormánnyal kötött megállapodás része volt – közölte érdeklődésünkre a volt adatvédelmi biztos. Jóri András ezt nagyra becsüli, hiszen manapság nemigen akad példa arra, hogy bárkitől elnézést kérnének. Az, hogy az idő előtti menesztése miatt hivatalosan megkövették, morális kárpótlásnak tekinthető – tette hozzá –, de az egyezség része a vagyoni kártérítés is.

Arra a kérdésre, hogy szóba került-e a visszahelyezése, Jóri kijelentette: gondolkodott ezen a lehetőségen, ám végül másként döntött. Úgy véli ugyanis, hogy az adatvédelmi biztos intézmények felszámolása után létrejött új adatvédelmi hatóságnál egészen más munka folyik, a mozgástér sokkal kisebb, és ő ott nem kívánt volna dolgozni. További szempontként jozta fel, hogy egykori hivatala munkatársainak többségét menesztették, és helyettük a hatóság elnökéhez kötődő embereket vettek fel.

Az ügy kapcsán Soós Andrea Klára, Jóri jogi képviselője elmondta: a nyilatkozat szerint a magyar állam elfogadja az uniós ítéletben foglaltakat, amitől persze a biztos felmentése nem válik jogszerűvé, a gesztust azonban méltányolják.

Ami a kártérítést illeti, az ügyvéd hangsúlyozta: Jóri az egész munkássága során a nyilvánosság pártján állt, és úgy véli, közérdekű adat az is, hogy ő milyen megállapodást kötött a kormánnyal. Ez nagyjából olyan összegről szól, mint amennyit ki kellett volna fizetni a számára, ha kitöltheti a teljes hivatali idejét.

A volt adatvédelmi biztos kártérítési igényét megjelölve panaszt tett a strasbourgi emberi jogi bíróságnál is – tájékoztatott az ügyvéd. Hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – akit a parlament szintén határozott időre választott meg, ám e tisztségből őt is korábban felmentették – ott a közelmúltban nyert, ám a kártérítési igényéről nem döntöttek, hanem megegyezésre szólították fel az államot.

Valószínűleg Jóri esetében is hasonló döntés született volna, s éppen e héten hirdettek volna ítéletet, a beadványt azonban a megállapodásra hivatkozva visszavonták. Az ügyvéd közölte, hogy az egyezség éppen akkora összegről szól, mint amennyit a Strasbourghoz benyújtott panaszban meghatároztak. Vagyis: Jóri András megkapja azt a 69 millió forintot, amit hátralevő, de ki nem töltött hivatali ideje alatt fizetésként felvehetett volna, a kafetériától ugyanakkor eltekintettek. Ez kártérítés, így a hatályos jog szerint adómentes.

És a polgároktól ki kér elnézést?

Az Ötvös Károly Intézet, aMagyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kevésnek tartja a miniszter bocsánatkérését. Közös nyílt levelükben kifejtik, hogy a független adatvédelmi biztos intézményéhez nem Jóri Andrásnak, hanem a magyar polgároknak van joga, ezt azonban tűlük elvették.

A levél:

"Pontosan három hónappal azután, hogy az  Európai Unió Bíróságának ítélete szerint Magyarország az adatvédelmi biztosi megbízatás idő előtti megszüntetésével megsértette az uniós jogot, közleményben dr. Jóri Andrástól, az eltávolított adatvédelmi biztostól elnézést kért.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a független adatvédelmi biztosi intézményhez nem dr. Jóri Andrásnak, hanem Magyarország polgárainak volt joga. Az adatvédelmi biztos függetlensége nem a tisztséget betöltő személy előjoga, így a függetlenség megsértése sem az ő személyes sérelme. Az adatvédelmi biztos függetlenségének megsértésével a magyar polgárok azt a jogát sértette meg a magyar állam, hogy információs jogaik védelme felett független védnök őrködjön.

Ennélfogva az, hogy dr. Jóri Andrástól elnézést kér és sajnálatát fejezi ki, elégtelen lépés. Jogaik megsértéséért minden magyar állampolgártól kell elnézést kérnie.

A jogsértést a sajnálkozás kifejezése egyébként sem orvosolja, ehhez a függetlenségében megsértett intézmény helyreállítása lenne szükséges."