Ezerötszázan tüntettek az Akácfa utcában Népszabadság - Kurucz Árpád Zord idők járnak a BKV-dolgozókra. A szó valódi és átvitt értelmében egyaránt. A kemény hideg nemcsak a napi munkát, de még a tüntetést is megnehezítette. De még ennél is dermesztőbben hatott rájuk a kollektív szerződés november végi felmondása. Várszegi Gyula, a BKV vezérigazgatója a cég kiélezett anyagi helyzetével indokolta a döntést. A különféle juttatások ugyanis meghaladják a vállalat gazdasági erejét, ráadásul plusz teljesítménnyel sem igazolhatóak. A vezérigazgató kijelentését később az Állami Számvevőszék jelentése is alátámasztotta. A számvevők rosszallották, hogy a BKV veszteséges működése ellenére kiemelt juttatásokat – alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot – adott dolgozóinak, a teljes munkaidős munkavállalók éves bruttó átlagkeresete pedig 16,9-22,2 százalékkal meghaladta a szárazföldi személyszállítás ágazatban bevett átlagkeresetet.
A szakszervezetek mindezek ellenére érthetetlennek és aránytalannak tartották a kollektív szerződés felmondását, ami havi 37 ezer forint jövedelemkiesést jelent a dolgozóknak, miközben érdemben nem segít a cégen.
A BKV és a városvezetés érdemi tárgyalásokat ígért. Ám erre mind a mai napig nem került sor. A cég 12 ezer dolgozóját tömörítő szakszervezetek ezért az utasokkal közös demonstrációt hirdettek keddre a BKV Akácfa utcai székháza elé. Több szakszervezet előre jelezte szolidaritását a megmozdulással. A fogcsikorgató hideg ellenére nagyjából 1500 tüntető gyűlt össze az Akácfa utca Dohány és Wesselényi utca által határolt szakaszán. A tüntetést szervező szakszervezeti vezetők – Jáger István, Gulyás Attila és Nemes Gábor – a bérkompenzáció hiányát, a cégvezetés tehetetlenségét, a főváros és a kormány tétlenségét, illetve a dolgozókat sújtó intzékedéseket ostorozták. S egyúttal hangot adtak azon félelmüknek, hogy a BKK az új közszolgáltatási szerződést talán nem is a BKV-val akarja megkötni, kidobva sok évtizedes szakmai tapasztalatukat. A mondatokat hangos dobolás, sípolás és füttyszó kísérte. Az egyik transzparensen arra kérték a Budapesti Közlekedési Központ, a BKV és a város vezetőjét, hogy inkább a bilibe nyúlkáljanak, mint a zsebükbe.
A tüntetés zárásaként a szervezők petíciót nyújtottak át a Várszegi Gyula vezérigazgatónak, amelyben a kollektív szerződésben rögzített jogok megtartását, a munkavállalók jövedelemszintjének fenntartását, a munkakörülményeket rontó döntések – például az alkatrészbeszerzések leállítása – felülvizsgálatát, a dolgozói járatok és utazási kedvezmények visszaállítását követelik. Ezenkívül felszólítják a BKV Zrt. vezetését a tulajdonos hátralékainak, adósságainak rendezésére, a hosszú távú finanszírozási modell kidolgozására, valamint az új autóbusz-üzemeltetési modell gazdaságossági számításainak nyilvánosságra hozatalát követelik. Az ágazat kiszervezésével – az érdekképviselők szerint – tízmilliárddal többe kerülne a közösségi buszközlekedés.
A szakszervezetek úgy vélik, több pénz már nem spórolható ki a cégből a szolgáltatás biztonságának veszélyeztetése, illetve a teljesítmény jelentős romlása nélkül. Nevetségesnek tartják, hogy az elmúlt időszakban mindenki a BKV megmentéséről beszél, közben a főváros kamatos kölcsönt ad, az állam még azt sem.
A BKV vezetése a tüntetés bejelentésekor átgondolatlan lépésnek nevezte a demonstrációt, és lefújását kérte a szakszervezetektől. A cég ugyanis csak olyan juttatásokat nyújthat, amire a gazdálkodásából futja. Ezt a tüntetés után is megerősítette Várszegi Gyula, aki szerint a cég legfeljebb március végéig húzhatja ki. Ezt követően sem a szolgáltatás fenntartása, sem a bérek kifizetése nem garantálható. A cég már nem is ír alá május utáni szállítói szerződéseket.
Nem nekik áll a zászló
Népszabadság - Kurucz Árpád
A tüntetést szervező szakszervezeti vezetők több pénzt visznek haza, mint én, holott a felelősség aligha vethető össze – jelentette ki Várszegi Gyula a tüntetés utáni sajtótájékoztatón. A vezérigazgató ugyanis a cég jelen nehéz gazdasági körülményei között nem vesz fel fizetést. A cégvezető annak a véleményének is hangot adott, hogy az érdekképviseletek vezetői talán nem is annyira a dolgozók juttatásait, mint a saját pénzüket sajnálják a Kollektív Szerződés felbontását sérelmezve.
A BKV-szakszervezetek a tüntetésen új demonstrációt hirdettek február 23-ra. Akkor a városvezetőknek és a kormány képviselőjének adnák át követeléseiket. S ha azt követően se történik semmi, akkor márciusban sztrájkba lépnek.
Ha pisztolyt nyomnak a fejemhez, akkor se írok alá olyan közszolgálati szerződést, amelyben nem szerepelnek biztosítékok a megrendelt szolgáltatások kifizetésére. Ehhez képest egy tüntetés nem tűnik olyan nagy fenyegetésnek – reagált erre Várszegi Gyula, aki azt is megjegyezte, hogy az új sztrájkszabályozás 66 százalékos teljesítményt ír elő a nap valamennyi szakában, így az esetleges munkabeszüntetés alig lesz érezhető az utasok számára. (Ennek némiképp ellentmond, hogy a BKV pénzügyi helyzetéről szóló fővárosi javaslatban már 40 százalékos teljesítménycsökkenés esetén kezelhetetlen zsúfoltságot prognosztizáltak.) Ráadásul az előző sztrájk a leállás miatt inkább hasznot hajtott, mint veszteséget termelt.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
