Szerdán a kormányülésen eldőlt, hogy visszahívják Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét a Velencei Bizottságból, és az állandó magyar delegált szinte bizonyosan az a Székely László lesz, akit Áder János köztársasági elnök a múlt héten jelölt alapjogi ombudsmannak – tájékoztatták a Népszabadságot kormányzati források.

A Velencei Bizottság Magyarország által delegált póttagja, Trócsányi László párizsi nagykövet a kiszivárgott hírek szerint pedig „visszalépett” attól, hogy a testületben – amely meghatározó szerepet játszik az európai alkotmányos örökség érvényesítésében, s független nemzetközi szakértőkből áll –, elfoglalja Paczolay Péter helyét.

Az Alkotmánybíróság elnökét 2009-ben választotta alelnökévé a Velencei Bizottság, így Paczolay az első magyar tisztségviselője lett az 1990-ben alakult testületnek. „Bizalomvesztés” – így indokolta forrásunk a visszahívást.

A kormányoldalon már a nyár elején hallani lehetett hasonló bírálatot az Alkotmánybíróság elnökével kapcsolatosan, annak ellenére is, hogy egy júniusi konferencián sem Paczolay Péter, sem Trócsányi László (a Velencei Bizottság két magyar tagja) nem hozta szóba a testület Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb bírálatait a hazai választási törvényekről, miközben az Alkotmánybíróság elnökének az előadása „A Velencei Bizottság ajánlásai a választási rendszerről” címet viselte.

– A külföldiek szavazati jogának magyar szabályozása kiállja az összehasonlítást – mondta akkor Trócsányi, emlékeztetve, Szerbia, Horvátország Franciaország, Spanyolország és Portugália is lehetővé teszi a külföldiek részvételét. Magyarországon nem külföldi szavazatok fogják jelenteni a mérleg nyelvét: csak egy-két képviselői helyet fognak eldönteni a jelenlegi szabályozás szerint – vélekedett.

Ha mégis jelentősen befolyásolná az eredményt a külföldi szavazás, akkor megfontolandó egy speciális parlamenti képviselet – idézte a Velencei Bizottságot a volt alkotmánybíró. A konferencián Paczolay Péter félórás előadásában egyetlen szót sem szólt a Magyarországra vonatkozó konkrét ajánlásokról. 

Mindazonáltal a Velencei Bizottság szintén nyár elején publikált jelentésében élesen bírálta a negyedik magyar alkotmánymódosítást, mivel úgy ítéli meg, hogy annak egyes pontjai sértik a demokratikus elveket. Az Európa Tanács felkérésére írt jelentésében a Velencei Bizottság azt állapította meg, hogy a magyar Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása fenyegetést jelent az alkotmányos igazságszolgáltatás ellen, továbbá aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A testület azt is aggályosnak találta, hogy kétharmados többsége birtokában a hatalom több nemzedéknyi időre bebetonozza a mostani reformokat. Márpedig ez gond a jogállamiság, de még inkább a demokrácia szemszögéből – hangsúlyozza az állásfoglalás. ((Előzőleg az EU, az USA és emberjogi csoportok azzal vádolták meg az Orbán-kormányt, hogy az a változtatásokat saját hatalma megerősítésére és a magyar bíróság függetlenségének gyengítésére használja ki.)

Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője akkor konzultált a bizottsági szakértőkkel, és Budapestre visszatérve azt közölte, hogy a kormány kész megvitatni a bírálatokat, bár azok közül sokkal nem ért egyet, mivel úgy véli, az országnak működő demokratikus intézményrendszere van, és ennek fontos része az Alkotmánybíróság.

Hiba volt bocsánatot kérni a baltás gyilkos miatt?

Miközben Orbán Viktor szabadságharcot hirdetett a magyar szuverenitást szimbolizáló alaptörvényt kritizálókkal szemben – és például Szájer József azt nyilatkozta a Velencei Bizottságról, hogy korábban a magyar alaptörvény és a kétharmados szabályok elemzése kapcsán „zöldségeket” vetettek papírra a szakértőik, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „gittegyletnek” nevezte a testületet, Répéssy Róbert igazságügyi államtitkár pedig elfogultsággal vádolta a bizottságot –, tavaly, egy szegedi konferencián Paczolay Péter „enciklopédikus tárgyilagossággal” beszélt arról: az utóbbi hetekben érzékelhető, hogy az unió intézményei, például az Európai Bizottság is jogi szakvéleményként kívánják használni a Velencei Bizottság véleményét.

A tagállamok által delegált független szakemberekből álló, évente négyszer ülésező testület saját kezdeményezésre tanulmányokat készíthet, az ET intézményei, vagy a strasbourgi szervezet egyik tagállamának felkérésére véleményt fogalmazhat meg arról, hogy egy-egy jogszabály megfelel-e az európai, illetve a nemzetközi normáknak - közölte az Alkotmánybíróság elnöke. Paczolay emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány először 1995-ben, az alkotmánykoncepció elkészítésekor kérte ki a bizottság álláspontját. Az utóbbi időben pedig több alkalommal is foglalkozott a testület Magyarországgal, az alaptörvénnyel összefüggő egyes kérdésekkel, a bírósági törvénnyel, valamint a vallásszabadságról alkotott jogszabállyal. További négy-öt vélemény elkészítése pedig jelenleg is folyamatban van – tájékoztatta hallgatóságát Paczolay Péter. (Trócsányi László azon a konferencián szintén előadást tartott.)

A nyáron Magyarországgal szemben folytatott túlzott-deficit eljárás megszüntetésének kimondása után Orbán Viktor miniszterelnök felkereste az Alkotmánybíróságot, és megbeszélést folytatott annak elnökével. „Szép és izgalmas” volt az alkotmányról szóló viták korszaka, de ez most lezárult – mondta Orbán Viktor.

Úgy tűnik, mégsem.

Hogy mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami Paczolay Péter visszahívásához vezetett, egyelőre homály fedi. De a miniszterelnöknek nyilván nem esett jól az a nemrégiben napvilágot látott, az Index által közölt hír, hogy egy sajtóbeszélgetésen Paczolay Péter bocsánatot kért Örményországtól Ramil Safarov kiadatásáért. (Az AB elnöke a portálnak a hír megjelenése után cáfolta, hogy ezt „a magyar nép nevében” tette volna.) Valószínűleg az AB-elnök más megnyilvánulásai is sértették Orbán Viktort.

Az például, hogy – idézzük – „egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom”. Vagy: „Aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő”.

A Paczolay-képet – melyet a kormányoldalon kialakítottak róla –, az is „színezi” forrásunk szerint, hogy „érzékelhetően nem tud elszakadni a sólyomi láthatatlan alkotmányozás alapfilozófiájától”, annak ellenére sem, hogy már nem lehet korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkoznia az AB-nek automatikusan. (Paczolay 2000-ben lett Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, 2005-ben, Sólyom László hivatalba lépésekor az elnöki hivatal vezetője – a Szerk.)

Trócsányi Lászlóval szemben semmilyen averzió nincs a kormányoldalon, a miniszterelnök is elégedett vele. A párizsi nagykövet nyilván az Alkotmánybíróság elnökével való személyes kapcsolata miatt nem akar Paczolay Péter helyére lépni a Velencei Bizottságban – ezt forrásunk szükségesnek tartotta megjegyezni.