Aggódom a német–magyar kapcsolatokért. E két országnak, ahogy az összes európai országnak összefogva és együttműködve kellene tennie azért, hogy emberhez méltóan fogadjuk és befogadjuk a menekülteket – mondta lapunknak nyilatkozva Heinrich Bedford-Strohm bajor tartományi püspök, a németországi evangélikus egyház tanácsának elnöke.

A német evangélikus egyházi vezető a hét végén Magyarországon járt, felkereste a bicskei fogadóállomást, és elment Röszkére is. – Első kézből szerettem volna tájékozódni. Bizonyos szempontból a vártnál rosszabb, másrészt jobb tapasztalatokat is szereztem. A magyar kormány láthatóan igyekszik betartani a törvényeket és az előírásokat, de nagyon visszafogott a menekültek fogadásában és ellátásában.

Heinrich Bedford-Strohm a szerb határon. Aggódik Johannes Minkus

Bizalomhiány uralkodik, a menekültek nem bíznak a magyar hivatalos szervekben, ezért is kerülik el a regisztrációt. A magyar kabinetnek – ahogy minden más európai kormánynak – emberhez méltó módon kell fogadnia a menekülteket, mert ők elsősorban emberek, és csak aztán számít, hogy ki milyen nemzetiségű vagy vallású – hangoztatta a tanulmányait Heidelbergben, valamint a kaliforniai Berkeley egyetemen végzett 55 éves püspök, aki tavaly november óta vezeti a 23 millió hívőt tömörítő Német Evangélikus Egyház (EKD) tanácsát.

A legnagyobb elismeréssel szólt viszont a menekülteket segítő civil és egyházi szervezetek munkájáról. – Elképesztően nehéz körülmények között dolgoznak, minden tiszteletem az övék – mondta Bedford-Strohm, aki felkereste az EKD Magyarországon és Szerbiában működő menekültmisszióit is.

Az evangélikus püspök nem tagadta, hogy a német–magyar kapcsolatok romlása mellett Európa szétesésének veszélye is aggasztja. A nagykoalíciós berlini kormány hét végi lépéseit, így a határellenőrzés visszaállítását szükséges kényszerintézkedésnek nevezte. Szerinte szó sincs arról, hogy Németország bezárná a kapukat. Az idegengyűlölő és gyakran erőszakos megnyilvánulások ellenére a német lakosság körében változatlanul nagy a fogadókészség.

Arra a kérdésre, hogy a befogadottak számát illetően lehet-e (felső) határt húzni, azt felelte, humanitárius ügyben nem lehet számokat mondani. A világban 60 millióan menekülnek háborúk, fegyveres konfliktusok elől, Európa erkölcsi kötelessége, hogy segítsen ezeken az embereken. A több százezer vagy akár milliót is elérő muzulmán szerinte nem fenyegeti a zsidó-keresztény Európát. A vallásszabadság alapvető európai érték, terroristáknak és szélsőséges radikálisoknak pedig nincs helyük a kontinensen. Végül arról beszélt, hogy a terheket igazságosan kell elosztani, a menekültek fogadásából és befogadásából minden európai országnak ki kell vennie a részét.