Az államtitkár szakmai programjának egyes elemeiből a hallgatóság is kapott „ízelítőt”, de mint azt lapunknak az egyik kórházi vezető mondta: „Kutya legyek, ha tudom, hogy mi is fog történni az intézményemmel az ellátási minimumokat illetően.” Erről a plénumnak Szentes Tamás országos tiszti főorvos beszélt, ám előadásában gondosan ügyelt arra, hogy konkrétumokról szó se essen. Felidézte: az elmúlt húsz év alatt négy ilyen jogszabály született, ám egyik elvárásait sem sikerült az intézményeknek teljesíteniük, s most is ez a helyzet. Ezért most megint új szabályt készítenek.
|
Szentes lapunk kérdésére nem tudta megmondani, hogy Magyarországon az új ellátási minimum mivel járhat majd
Teknős Miklós / Népszabadság |
Mint mondta: „A cél egy dinamikus, kompetenciaalapú minimumrendelet megalkotása.” Hogy ez pontosan mit jelent, arra példaként a franciák gyakorlatát idézte. Ott csak azokban az intézményekben lehet sebészet, amelyekben évente a szakorvosok legalább 1500 altatásos műtétet végeznek. Ahol ez nem teljesül, onnan a sebészeti osztályokat egy nagyobb intézménybe integrálják. De mint azt a tiszti főorvos lapunknak az előadása után elmondta: arra még nem tud válaszolni, hogy mindez Magyarországon mivel jár majd, összevonnak-e intézményeket, ha egy-egy szakmában nincs ott elég gyakorlott orvos. Az erről szóló jogszabályt júliusra öntik formába, és szeptemberben kerülhet a jogalkotók elé.
Arról Beneda Attila helyettes államtitkár szólt, hogy nagy a baj, mert már a háziorvosok sincsenek elegen ahhoz, hogy jelenlegi üres praxisokba szakembert találjanak. Északkelet-Magyarországon a legégetőbb az orvoshiány, de a nyugati országrészben is vannak már jócskán betöltetlen praxisok. Jelezte azt is, tudják, bármit csinálnak, nem lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi ellátási struktúrát fenntartsák. Mint mondta: elkerülhetetlen, hogy egy-egy körzetbe még több beteg tartozzon, mint most, ezt pedig csak úgy lehet menedzselni, ha az orvos további két-három jól képzett szakdolgozót alkalmaz, illetve csoportpraxisokban dolgozik majd.
|
Bármit csinálnak, nem lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi ellátási struktúrát fenntartsák
Teknős Miklós / Népszabadság |
Megtudtuk, az alapellátásra jutó idei tízmilliárdos többletforrásból hatmilliárd jut a háziorvosoknak, kettő az alapellátó fogorvosoknak, és kettőmilliárd a védőnőknek. Ezt az összeget várhatóan júniustól utalhatják az érintetteknek.
A nap folyamán megtörtént a tisztújítás is, a testület éléről távozó Velkey György helyébe Svébis Mihály, a kecskeméti megyei kórház főigazgatója lépett.
Nem egyedi problémák?
A konferencia résztvevői a bevezetőben említett üzenetükben kitértek az Állami Számvevőszék kórházi vizsgálataira is. Tíz vizsgált kórházból kilencnél súlyos közbeszerzési szabálytalanságokra bukkantak az ellenőrzők. A számvevőszék megállapította, hogy a szabálytalanságok egy része a napi feladatok ellátásához szükséges gyógyszerek és segédeszközök megvásárlásához kapcsolódik. Sérültek ugyanakkor a törvényi előírások például a takarító- és a tisztítószerek beszerzésekor, valamint az őrző-védő szolgáltatások igénybevételekor, s akadtak közbeszerzési gondok némelykor még az informatikai eszközök bérlésénél is.
A Magyar Kórházszövetség közgyűlése viszont úgy ítélte meg, hogy a számvevők kritikái azt igazolják, hogy a jelentésükben feltárt problémák nem egyediek, hanem az intézmények sajátos működéséből eredő gondok. Ennek megfelelően nem egyedi szankciókra, hanem rendszerszintű megoldásra van szükség. Ennek érdekében felkérték az új elnökséget, tárgyaljanak az Állami Számvevőszék, az egészségügyi kormányzat és a közbeszerzési döntőbizottság illetékeseivel.
