galéria megtekintése

Biszku-per: megint fogást keresnek a szakértőn

7 komment


Fekete Gy. Attila

Ismét indítványozta Zinner Tibor jogtörténész kizárását a Biszku Béla ellen folyó eljárásból a védelem. Most egy előadásán elhangzott kijelentése miatt véli úgy Magyar Gábor ügyvéd, hogy a szakértőtől nem várható elfogulatlan vélemény.

Magyar Gábor, a volt állampárti belügyminiszter ügyvédje már a Biszku Béla ellen háborús bűntett és más bűncselekmények miatt folyó megismételt eljárás első tárgyalási napján megkísérelte kizáratni a bíróval Zinner Tibor jogtörténészt. A bíró azzal utasította el Magyar elfogultsági indítványát, hogy ajánlott volna helyette valaki mást. Nem tette, a bíróság pedig nem tartja elfogultnak a szakértőt.

Magyar újra megpróbálkozik Zinner kizáratásával. Új beadványában a jogtörténésznek a sátoraljaújhelyi könyvtárban tavaly áprilisban tartott előadásával próbálja igazolni, hogy a bíróság nem remélhet tőle elfogulatlan szakértői véleményt. Zinner arról beszélt, hogy a Biszku elleni eljárás során „megkérték szaktanácsadóként, hogy mondja el a véleményét" bizonyos kérdésekről, illetve, hogy amíg egy másik perben szakértő volt, „itt (a Biszku-perben) nem én vagyok, legalábbis de jure nem".

Magyar hivatkozik még Zinner Tibor életrajzára, abban az olvasható: „A korábban folyt, és a napjainkban háborús és emberiség elleni bűntettek miatt indított büntetőperek felkért szaktanácsadója vagyok, korábban a bíróság, napjainkban az ügyészség részéről." Továbbá munkatársa volt az ügyészség háttérszervezetének, az Országos Kriminoló­giai Intézetnek.
Az ügyészség megkeresésünkre közölte, hogy amikor a Fővárosi Törvényszék Zinnert a Biszku-perbe szakértőként bevonta, már nem dolgozott az ügyészség háttérintézményének.

 
A Biszku-per tárgyalása. Homályos részletek
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Beadványában Magyar rámutatott: elképzelhető – bár valószínűtlen –, hogy Zinner előadásában és életrajzában is csupán saját személyét igyekszik előtérbe helyezni, és valótlanul hivatkozik arra, hogy tanácsokkal látja el a vádhatóságot. De amennyiben állításai valósak, aggályos, hogy az ügyészség eljárási pozícióval nem rendelkező személyeket von be informálisan a büntetőeljárásba. Ugyanis „Zinner de facto szaktanácsadói közreműködésének nincs nyoma az iratok között" – állapította meg Magyar.

„A Budapesti Nyomozó Ügyészség nem alkalmazta Zinner Tibort a Biszku-ügy nyomozása során sem szaktanácsadóként, sem szakértőként, sem hivatalosan, sem nem hivatalosan" – válaszolta lapunknak a Fővárosi Főügyészség. A közlés szerint ha szükség lett volna Zinner bevonására, minden további nélkül kirendelhették volna, azaz semmi logika nincs abban, hogy miért kellett volna őt csak „de facto" bevonni a munkába.

Zinner Tibor
Soós Lajos / MTI

Az ügyészség nem is tartotta szükségesnek igazságügyi történész szakértő kirendelését, azt a védelem indítványára a Fővárosi Törvényszék tette meg a Biszku elleni per megismételt eljárásában. Válaszában az ügyészség rámutatott, hogy Zinner a hivatkozott előadásában több ügyet is említ a megtorlások időszakából. Egyes kijelentései nehezen értelmezhetők, és egyik sem tartalmaz konkrétumot azzal kapcsolatban, hogy kik kérték fel, mikor és pontosan mire.

Védelmében a Fővárosi Főügyészség ugyanakkor leszögezte, hogy „elismert történész, aki egyetemeken szokott előadásokat tartani a szakterületébe tartozó korról, amely az ­56-os forradalom leverését követő megtorlások idejét is felöleli. Nem zárható ki, hogy ilyen előadásokon felkérik, és szakértőként nyilatkozik". Kerestük Zinner Tibort, hogy megtudjuk, mit értett azon, hogy de jure nem volt szakértő a Biszku-perben, ám nem kívánt nyilatkozni.

Az idén 94 éves Biszku Bélának egyebek között a Budapesten 1956. december 6-án a Nyugati téren, két nappal később a Salgótarjánban leadott gyilkos sortüzek miatt kellett bíróság elé állni. Továbbá azért, mert 2010-ben egy tévéinterjúban ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett miatt és más bűncselekményekért.

A fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, a törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési, indoklási kötelezettségének, és súlyos bizonyítási hibákat követett el. Ezért a tábla új eljárást rendelt el. Biszku védője a fellebbezésben azt kifogásolta: a vád jelentős részben egy olyan szaktanácsadó – Kahler Frigyes – véleményén alapszik, aki messze túlterjeszkedett a hatáskörén, ráadásul korábbi tevékenységéből tudható volt, hogy nem elfogulatlan.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.