galéria megtekintése

„Biszku Béla még a rendszerváltozás után is büszke volt arra, amit tett”

47 komment


Fekete Gy. Attila

Életfogytig tartó fegyházbüntetést kért pénteki vádbeszédében az ügyész a háborús bűntettekkel és más bűncselekményekkel vádolt Biszku Bélára. A védelem felmentést és az eljárás megszüntetését indítványozta, mondván: Biszku nem követett el háborús bűntetteket. A megismételt eljárásban december 17-én hoz új elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék.


Vádbeszédében az ügyész emlékeztetett arra, hogy Biszku Béla meghatározó vezetője volt az MSZMP-nek és az 1956 utáni megtorlásoknak. Részt vett a karhatalom megalakításában, amelyet azért hoztak létre, hogy a magát később kormánynak nevező illegitim csoportosulás rákényszeríthesse hatalmát a társadalomra, a szovjet csapatok nélkül is képes legyen fenntartani uralmát.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

„Biszku Béla soha semmit nem bánt meg, még a rendszerváltozás után is büszke volt arra, amit tett” – mondta ez ügyész, szerinte ez kiderült azokból az interjúkból is, melyekben a forradalmat következetesen ellenforradalomnak nevezte, s amiért most a háborús bűntettek mellett a kommunizmus bűneinek tagadásával is vádolják.

 

Ugyanakkor az ügyész szerint sokat elárul Biszku jelleméről az is, hogy a lakásában talált 11 engedély nélkül tartott lőszerről szólva öt éve halott fia mögé bújt, azt állítva, hogy az övéi lehettek a lövedékek. Noha pontosan tudta, hogy ez nem lehet igaz, mivel a fia már halott volt, amikor abba a lakásba költöztek, ahol a lőszereket megtalálták.

A salgótarjáni és a Nyugati téri sortűzzel kapcsolatban az ügyész a Genfi Egyezményre és a nemzetközi gyakorlatra hivatkozva rámutatott: a karhatalom és az úgynevezett pufajkások életre hívásuk célját és feladataikat tekintve semmiben sem különböztek az SA-tól és az SS-től, mert a céljuk az ellenfelek, ellenségek megfélemlítése, megsemmisítése volt.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

Az ügyész hangsúlyozta, Biszku Bélának nem kellett tűzparancsot kiadnia ahhoz, hogy elkövesse a terhére rótt háborús bűncselekményeket. Egon Krenz, az egykori NDK második embere sem lőtt le senkit a határon, mégis bűnösnek mondták ki emberölésben, mert felelős volt annak a bűnös szervezetnek a létrehozásáért és működtetéséért, amely a tényleges gyilkosságokat elkövette. Ezt az elvet követve állították később nemzetközi bíróság elé a délszláv háborúkért felelős politikusokat is.

A védelem szerint a Genfi Egyezmény Biszku ügyében már csak azért sem alkalmazható, mert annak szövegét Magyarországon csak 2000-ben hirdették ki. Biszku maga soha nem adott tűzparancsot, és annak sincs nyoma, hogy ilyen döntésekben részt vett volna. A védelem kitartott amellett, hogy a salgótarjáni sortűz nem a pártvezetés akaratából történt, és hogy semmi nem igazolja a vádhatóság feltételezését, miszerint a helyi karhatalom ismerte a pártvezetés azon állásfoglalását, miszerint „a jövőben keményebben lépnek fel a rendszer ellenségeivel szemben”.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

A védelem szerint az ügyészség politikai megrendelést teljesített a Biszku elleni eljárással. Az egykori belügyminiszter korábbi szerepét mindenki ismerte, az elmúlt 25 évben folyamatosan elérhető volt, és semmi nem akadályozta, hogy felelősségre vonják feltételezett bűneiért. Erre szerinte csak azért került sor, mert a Fidesz így próbált meg szavazatokat szerezni a Jobbiktól.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.