Bírósági reform: kapitulált a kormány

Végül is meghátrált a Fidesz: a Velencei Bizottság kifogásainak zömét elfogadták, és készek az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető bírósági reform szinte összes fontosabb elemének visszavonására. Már csak a bírák kényszernyugdíjazásából nem enged a kormány.

Nagyjából megbukott a Fidesz igazságügyi reformja – állítja Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa. A parlament hétfőn szavaz a tavaly elfogadott bírósági törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványokról, s ha az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának előterjesztését fogadja el a Ház – amire a papírforma szerint minden esély megvan –, akkor az eredeti elképzelésekből alig marad meg valamennyi – véli a szocialista képviselő.

A bíróság szervezetéről, valamint a bírák jogállásáról szóló törvények elfogadásakor a Fidesz tavaly azt hangoztatta, hogy az igazságszolgáltatás működésének hatékonysága érdekében a rendszer élére mindenképpen erős jogosítványokkal felruházott egyszemélyi vezetőt kell állítani. Ezért megszüntették a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), amely többségében választott bírákból álló testületként látta el a bíróságok igazgatásával kapcsolatot feladatokat.

A tanács helyett hozták létre az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetőjét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, az Orbán család barátját választotta meg a parlament. A még hatályos szabályozás szerint a kilenc évre szóló mandátuma meghosszabbítható, s akkor is hivatalban marad, ha utódjáról az országgyűlés nem képes kétharmados többséggel dönteni.

A hivatal elnöke határozhat egyebek mellett arról, hogy kit terjeszt fel bírói kinevezésre a köztársasági elnök elé, kit nevez ki vezetőnek, kit helyez át, s ki ellen indít fegyelmi eljárást. Arról is ő dönthet, hogy egyes ügyeket a törvényben meghatározottól eltérő bíróság elé utaljanak.

Felállították ugyan az Országos Bírói Tanácsot (OBT), ám ez – a korábbi OIT-vel szemben – csak igen korlátozott jogosítványokkal rendelkezik, s inkább véleményező-tanácsadó testületként működik.

Mindez a hazai jogásztársadalom jelentős részében heves ellenérzéseket váltott ki, majd – a magyar külügyminiszter januári felkérése alapján – a Velencei Bizottság is foglalkozott az üggyel. Az Európa Tanács (ET) alkotmányügyi tanácsadó testülete kritikák sorát fogalmazta meg, s úgy látta, az új bírósági rendszer – amelyben egyetlen személyt nemzetközi összehasonlításban is példátlan hatalommal ruháztak fel – „a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”.

A kormányoldal szerint elfogult a bizottság

Politikai elfogultsággal vádolták meg fideszes politikusok a Velencei Bizottság képviselőit, miután ők februárban az alkotmányügyi bizottság tagjaival találkoztak. Papcsák Ferenc egyenesen azt állította, hogy pályafutása során még nem találkozott olyan magas rangú nemzetközi delegációval, amely ennyire egyértelmű politikai irányultsággal rendelkezik. Vagyis: szerinte a testület a hazai ellenzék érveit tette magáévá.

Nem sokkal korábban – a miniszterelnök januári, európai parlamenti felszólalása előtt – Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő is reagált az igazságügyi rendszer átalakítását érintő, alapvetően a bírák kényszernyugdíjazása miatt megfogalmazott kritikákra.

„A nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen, ezért Orbán Viktor a mai napon azzal a kéréssel fordult az Európai Parlament elnökéhez, hogy tegye lehetővé felszólalását a strasbourgi vitában. Nem engedjük, hogy a nemzetközi baloldal hazugságokkal és alaptalan rágalmakkal vádolja Magyarországot a nemzetközi nyilvánosság előtt. Mi ezúttal is megvédjük Magyarországot és a magyar emberek becsületét” – hangoztatta Szijjártó.

Az igazságügyi reformmal kapcsolatban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter később már engedékenyebbnek bizonyult, s kifejtette: az ET és a kormány között inkább csak értelmezésbeli nézeteltérések vannak, koncepcionális különbségek nincsenek, ezért gyorsan lehet rendezni a kérdést. Ezt szolgálta volna, hogy márciusban a kabinet a bírósági törvényekhez módosító indítványt nyújtott be.

Orbán pedig arról biztosította az Európai Bizottság elnökét, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét semmi sem veszélyezteti. Szerinte a Velencei Bizottság által javasolt azon lépéseket, amelyeket a kormány már elfogadott, gyorsan – és egészében – végre is hajtja.

A Velencei Bizottság viszont úgy vélte, a javaslat nem nyújt elegendő biztosítékot az igazságszolgáltatás tényleges függetlenségére. Az előterjesztés inkább csak szimbolikus lépésnek tekinthető – hangoztatták. Ezért pontokba szedve fogalmazták meg azon kifogásaikat, amelyek tekintetében a Velencei Bizottság – és az Európai Bizottság – nem kíván engedni.

A velencei öt pont

1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján).

2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.

3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.

4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.

5. Nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

Visszakozik a Fidesz

Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás – jelentette ki Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen.

Alig 24 órával korábban viszont az Országgyűlés fideszes többségű alkotmányügyi bizottsága a kormány előterjesztéséhez terjedelmes módosító csomagot terjesztett be, amellyel a tavalyi igazságügyi reform szinte minden jelentősebb „vívmányát” felülírják. Ezzel gyakorlatilag beismerték, hogy a jogállam körül még sincs minden rendben.

A Velencei Bizottság észrevételei közül csak egyet nem teljesítettek: az OBH elnöke – az eljárások gyorsítására hivatkozva – továbbra is áthelyezhet ügyeket. Az alkotmányügyi bizottság javaslata azonban több garanciális elemet tartalmaz: a bírói tanácsnak meg kell határoznia, hogy milyen elvek alapján jelölhető ki az eljárás lefolytatására más bíróság, a döntés ellen pedig jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.

Ha már az egyes bíróságok munkaterhe közötti különbségek miatt mindenképpen szükség van egyes ügyek áthelyezésére, szerencsésebb lenne, ha valamilyen automatizmus érvényesülne – hangsúlyozza ezzel kapcsolatban Bárándy. Akkor szerinte azt sem kellene találgatni, hogy a Hagyó-per miért pont Kecskeméten folyik, ahol a kétségkívül bűnös Zuschlag János ellen első fokon egészen példátlan ítélet született.

Az egyszemélyi vezetői hatásköröket személyzeti kérdésekben még határozottabban szűkítik – emelte ki a szocialista szakpolitikus. Az OBH elnöke az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint bírót, illetve bírósági vezetőt csak akkor nevezhet majd ki a véleményezésre jogosult szerv – például az összbírói értekezlet vagy a bírói tanács – ellenében, ha ahhoz előzetesen megszerezte az OBT beleegyezését, fegyelmit pedig csak azon vezetők ellen kezdeményezhetne, akiket maga nevezhet ki.

Az előterjesztés emellett jogorvoslati lehetőséget is biztosítani az OBH vezetőjének döntéseivel szemben. Például a vesztes pályázók munkaügyi bírósághoz fordulhatnának, miként azok a bírák is, akiket a bíróság megszűnése vagy hatáskörének változása miatt kell áthelyezni. De azt sem lehet majd elbocsátani, aki egyetlen felajánlott álláshelyet sem választ; ebben az esetben az OBH elnökének kell döntenie, hogy az érintettet hová helyezi át. A bírósági hivatal vezetője által kibocsátott szabályzatokat ugyanakkor az Alkotmánybíróságnál támadhatnák meg.

Bárándy eredményként értékelte, hogy a bírák „próbaideje” – határozott időtartamú kinevezése – nem lehet majd kétszer három esztendő. A javaslat a „próbaidő” egyszeri meghosszabbítását csak akkor teszi lehetővé, ha a pályakezdő még 18 hónapnál kevesebbet szolgált bíróként.

Az OBH-elnök megbízatásának időtartama kilenc esztendő marad ugyan, de ha az alkotmányügyi bizottság javaslatát elfogadják, utána mindenképpen távoznia kellene – emelte ki Bárándy. Akkor is, ha nem sikerül az utódját megválasztani; ebben az esetben valamelyik helyettese, végső esetben pedig az OBT elnöke lépne átmenetileg a helyébe.

A szocialista politikus elmondta: a parlamenti vita során a Velencei Bizottságéhoz hasonló kifogásokat fogalmaztak meg, de a kormányoldal az ellenzék érveit nem volt hajlandó megfontolni. A végeredményt tekintve közömbös – tette hozzá –, hogy kinek a javaslatai alapján közelítenek a jogállami viszonyokhoz, de az ország presztízsének az egész ügy szerinte bizonyára nem használt.

Nyugdíjügyben nem engednek

A nyugdíjkorhatár hetvenről 62 évre történő leszállításával a bírósági felső vezetők kétharmadát – akik zömében 2014-15-ig maradhattak volna a posztjukon – le lehet cserélni, a kormány ebben a kérdésben nyilván ezért nem enged – jelentette ki Bárándy. Ezt a döntést egyébként a Velencei Bizottság és az Európai Unió is elfogadhatatlannak tartja.

Az Európai Bizottság emiatt Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást indított, amelynek kapcsán Orbán leszögezte: nem visszakoznak, hanem megvárják az Európai Unió Bíróságának döntését. Csakhogy az a verdikt Bárándy szerint az érintettek számára nem biztosíthat valódi elégtételt, mert senkit nem lehet majd visszahelyezni az állásába.

A kényszernyugdíjazás egyébként több okból kifogásolható. A 62 év feletti bírák számára – akik joggal remélhették, hogy hetvenesztendős korukig dolgozhatnak – a foglalkoztatási feltételek változása kapcsán nem biztosítottak felkészülési időt, ráadásul a rendelkezés diszkriminatív, mert akik 1957 után születtek, azoknak már csak a 65. életévük betöltése után kell távozniuk.

Ebben az ügyben az Európai Bizottság az unió bíróságához, a bírák pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. A leggyorsabban az AB dönthetne, de a testület – bár már többször napirendre vette a beadványt – egyelőre hezitál. Így igen valószínű, hogy június végén csaknem kétszáz bírónak – aki már a felmentési idejét tölti – végképp távoznia kell.

Időlegesen bíróhiányt is okozhat a hatalom a nagy gyakorlattal rendelkező bírák elküldésével
Időlegesen bíróhiányt is okozhat a hatalom a nagy gyakorlattal rendelkező bírák elküldésével
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.