Bíróság is elutasította a neonáci felvonulást
"Sólyom László köztársasági elnök felháborodással értesült arról, hogy hazai és külföldi neonáci szervezetek Magyarországon terveznek megemlékezést tartani Rudolf Hess, a háborús bűnök miatt elítélt náci vezető halálának évfordulóján" - olvasható a közleményben.
Mint írták, az államfő határozott álláspontja szerint Magyarországon nem kívánatos a neonáci rendezvény. Sólyom László bízik abban, hogy a náci ideológia éltetését és egy háborús bűnös ünneplését a magyar közélet elutasítja és kiveti magából - közölte a hivatal.
A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy Rudolf Hess halálának évfordulója alkalmából az NS Front elnevezésű magyar nemzetiszocialista tömörülés augusztus 15-re a fővárosba szervez megemlékezést, amelyre külföldi résztvevőket is várnak.
Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP-frakció tematikus ülése után hétfőn azt mondta: Budapest és Magyarország nem lehet az újfasiszták paradicsoma, meg kell akadályozni a tervezett neonáci tüntetést.
A kormányfő azt kérte az illetékes rendészeti szervektől: a ómagyar jog adta lehetőségek maximumát kihasználva akadályozzák meg, hogy Magyarországon újfasiszták, neonácik "grasszáljanak", hogy Magyarországot tekintsék vonzó terepnek azok, akik a "maguk ordas eszméit" teríteni szeretnék.
Mint Bajnai Gordon fogalmazott, abban bízik, hogy a tüntetés nem jön létre, ezt "így, vagy úgy" meg fogja akadályozni, a jog kereteit betartva, a magyar közrendvédelem.
Az MTI a rendőrségtől úgy értesült: valóban volt egy ilyen demonstrációs bejelentés, de annak megtartását a rendőrség megtiltotta arra hivatkozva, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A bejelentő felülvizsgálati kérelmét a bíróság elutasította. (A kérelmet egyébként azóta mindig más és más újra és újra beadja.)
Valki László nemzetközi jogász szerint egy Rudolf Hessről megemlékező felvonulás csak fasiszta rendezvény lehet, ezt pedig egyértelműen tilalmazzák azok a nemzetközi normák, amelyeket Magyarország is elfogadott. A Rómában 1950-ben elfogadott európai emberi jogi egyezmény és az 1966-os New York-i polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya ugyan egyaránt kimondja a szólás és gyülekezés szabadságát, azonban mindkét egyezmény rögzíti azt is, hogy ezeket az állam korlátozhatja a nemzetbiztonság, a közbiztonság, illetve mások jogainak és érdekeinek védelme céljából.