A testület elnöke elmondta: az összegző munkacsoport szerdán tárgyalt a dokumentumról, amelyet elfogadott és azt várhatóan csütörtökön hozzák nyilvánosságra.

A Vasárnapi Hírek (VH) című újság internetes oldalán szerdán ismertet egy munkaanyagot. Salamon László ezzel kapcsolatban - tartalmi részletek ismertetése nélkül annyit mondott - hogy az előzetes munkaanyagon szerdán még korrigáltak, azon "némi változtatást" hajtottak végre.

A VH által megszerzett dokumentum szerint a bizottság azt javasolja, hogy az új alaptörvény elvként fogadja el: az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása; legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett, megszövegezésénél arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra. Utóbbi kapcsán az új alaptörvény rögzítené, hogy "az alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt".

A bizottság javasolja, hogy a preambulum utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére, valamint méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben. Az alapvető rendelkezések között rögzítenék a munkaanyag szerint, hogy "Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért".

Egyebek között kitérne arra is, hogy alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. Az alapvető jogok és kötelességek közé sorolja, hogy alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen. Kijelentik, hogy "minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megilleti a választójog".

A munkaanyag egyaránt számol az egy- és a kétkamarás parlamenttel is. A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben meghatározott összetételű testület lenne, tagjai lennének a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek (Magyar Tudományos Akadémia, kamarák), egyetemek, kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek, a megyei önkormányzatok képviselői, illetve korlátozott számban az államfő által delegáltak, akik a tudományos, kulturális és politikai élet legkiemelkedőbb személyiségei közül kerülhetnének ki. A második kamarát a képviselőház törvényben meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illeti meg. Megszűnne a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a képviselőknek nem kellene új miniszterelnököt megnevezniük a bizalmatlansági indítványi benyújtásakor.

Az előzetes menetrend szerint a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja november 30-ig alakította ki az új alaptörvény koncepciójának egységes szövegét, amelyet az eseti bizottság december első felében vitat meg, majd az Országgyűlés elé terjeszt.