A tárca azzal érvel, hogy a Szerbiában benyújtott menedékkérelmek alacsony elfogadási aránya nem annak bizonyítéka, hogy az ottani hatóságok nem hajlandók eleget tenni nemzetközi kötelezettségüknek, hanem – ugyanúgy, mint Magyarországon – annak következménye, hogy a menedékkérők az eljárás befejezése előtt elhagyják az országot, mert Nyugat-Európába kívánnak eljutni. Az idén július 31-ig több mint 66 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, de közülük mindössze 486-an jelentek meg a befogadóközpontokban, míg a többiek továbbmentek az EU tagállamai felé – érvelnek.
Az IM közleményében arra is hivatkozik, hogy Szerbiával kapcsolatban a strasbourgi bíróság még egyszer sem állapította meg a menekültek jogainak megsértését. Déli szomszédunk a genfi konvenció részes állama, és nem alkalmazza a menedékkérők visszaküldését a számukra veszélyt jelentő válságövezetbe – hangsúlyozzák.
Mindebből az következik, hogy nincs semmi baj azzal, ha valakit minden különösebb vizsgálódás nélkül visszaküldenek Szerbiába. A két bangladesivel is ez történt, és ők a hivatalos tájékoztatás szerint önként elhagyták a tranzitzónát. Az IM ezzel kapcsolatban leszögezte: a Helsinki Bizottság az érintett emberek helyzetével kísérletezve, számukra valóságos jogvédelmet és segítséget nem biztosító öncélú próbálkozást tett, a menedékkérők ezt megelégelve távoztak, s az eredeti céljuk felé haladtak tovább.
Jogsértő, embertelen: nekünk árt Orbán „új időszámítása”
A magyar–szerb határnál létrehozott két tranzitzóna és az azokban lefolytatott menedékjogi eljárás jogsértő, embertelen, és a nemzetközi kapcsolatainknak sem tesz jót – erre a következtetésre jutott a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság.
Lencsés Károly szeptember 17-i írása: >>>
A Helsinki Bizottság álláspontja viszont egészen más. A Kúria korábbi véleménye szerint ugyanis kevés, ha egy állam csatlakozott a menekültügyi egyezményhez, mert a hazai bíróságnak az eljárása során „az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága országinformációit minden esetben értékelnie kell”. E szervezet szerint pedig Szerbia nem biztonságos harmadik ország, amit a genfi konvenció megsértése nélkül nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A Kúria figyelmeztetett arra is, hogy „valamely harmadik ország menekültügyi rendszere túlterheltségének lehet az a következménye, hogy ebben az országban lehetetlenné válik a menedékkérőket megillető jogok biztosítása. Az ilyen harmadik országot menekültügyi szempontból nem lehet biztonságosnak tekinteni”.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Jelezték emellett: „önmagában az a tény, hogy a kérelmező nem kísérelte meg az adott harmadik országban a menedékkérelem előterjesztését, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy ezt a harmadik országot a kérelmező vonatkozásában biztonságos harmadik országnak kell tekinteni”. Mindezek alapján a bangladesiek kérelmét aligha lehetett volna érdemi vizsgálat nélkül visszautasítani. Annak ellenére sem, hogy a kormány rendeletben minősítette biztonságosnak Szerbiát.
Az „önkéntes” távozásról pedig az egyik érintett a Belgrade Centre for Human Rights jogászának beszélt. „A rendőrség erőteljesen ragaszkodott ahhoz, hogy vissza kell mennünk Szerbiába.
Fizikai erőszakkal fenyegettek bennünket, de végül nem ütöttek meg. Azt akarták, hogy az erdőben menjünk, ne az országúton.
A rendőrség nem hagyta, hogy felvegyük a kapcsolatot az ENSZ munkatársaival” – mondta. Azután a rendőrök kikísérték őket a tranzitzónából Szerbia felé nyíló ajtóhoz.
A bangladesi férfi beszámolójából az is kiderül, hogy amíg az ENSZ munkatársai közbe nem avatkoztak, a szerb rendőrök nem engedték be őket szerb területre, ott kellett várakozniuk a kerítés tövében. Arra a kérdésre, hogy mit tettek volna, ha az ENSZ-esek nem jönnek, a bangladesi Ilias I. azt válaszolta: őket a magyar rendőrök arra kényszerítették, hogy az erdőbe menjenek, de fogalma sincs, mit lett volna, ha nem jön segítség.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az IM mindemellett utalt arra, hogy a Helsinki Bizottság ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be az emberi jogi bírósághoz, kezdeményezve, hogy akadályozzák meg a két bangladesi visszaküldését Szerbiába. Ezt elutasították – emlékeztet a minisztérium.
A IM közleményében foglaltakkal szemben amúgy a két bangladesi ügye egyáltalán nem ért véget Strasbourgban, mert a Helsinki Bizottság kedden reagált a kormány október 5-én benyújtott válaszaira. Tájékoztatásuk szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan valóban nem rendelt el ideiglenes intézkedést, de kiemelten kezeli és gyorsítva tárgyalja a bangladesiek jogellenes fogva tartásával és Szerbiába történő visszafordításával kapcsolatos panaszt.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Azt is a Helsinki Bizottságtól tudjuk, hogy jogvédők több hasonló perben másutt már sikerrel kérték a strasbourgi fórum beavatkozását. A dolog pikantériája, hogy ezekben az ügyekben a menedékjogi eljárás érintettjeit néhány nyugat-európai államban éppen a Magyarországra való visszaküldés veszélye fenyegette.
Nagyjából féltucatnyi esetben az ilyen intézkedés végrehajtását az emberi jogi bíróság ideiglenesen felfüggesztette, ami azt vetíti előre, hogy előbb-utóbb az ország menekültügyi szempontból biztonságos státusát is megkérdőjelezhetik. Amit például német bíróságok gyakorlatilag már meg is tettek, amikor megtiltották, hogy menedékkérőt hozzánk toloncoljanak vissza.
