Sőt a terrorveszélyhelyzet kezdeményezése után bevezethet rendkívüli lépéseket. Ezekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatni kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de
legfeljebb 15 napig tart.
A módosításra a Fidesz–KDNP hivatalos indoklása szerint azért van szükség, mert a honvédség csak egy, az alaptörvénybe foglalt, új különleges jogrend esetén válhat bevethetővé terrorveszélyhelyzetben.
A balliberális ellenzék szerint az alkotmány szabályozza a rendkívüli helyzeteket, nincs szükség a terrorvészhelyzet tényállásra.
A kormányoldal szerint viszont már
legalább háromszor indokoltak lehettek volna hasonló intézkedések:
Lázár János szerint a „Keletinél kialakult helyzet” és a röszkei konfliktus voltak ilyenek, Kovács Zoltán szerint pedig az M1-esen gyalogló menekültek miatt lett volna indokolt.
Kósa Lajos az alkotmánymódosítást elutasító „balliberális kispártok” kapcsán közölte, hogy az MSZP továbbra is bevándorláspárti politikát képvisel, csakúgy, mint az egész európai baloldal. A magyar baloldal elutasította, hogy a katonákat fel lehessen használni terrorveszély esetén a magyar emberek védelme érdekében – állította.
Terrorellenes csomag: elfogadva
Elfogadta a parlament a Belügyminisztérium terrorellenes csomagját is. Az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik tovább.
S noha a parlamenti szavazás után Kontrát Károly államtitkár a Népszabadság kérdésére cáfolta, hogy „bármilyen harc” lett volna Lázár János és Pintér Sándor között, az elfogadott szabályozás szerint a kancelláriaminiszter győzött:
a belügyminiszternek ezúttal sem lesz egy tökéletesen a BM alá rendelt szuper-titkosszolgálata.
Az eredeti javaslat több ponton módosult: kisebb lesz a TIBEK-et felügyelő miniszter hatásköre, és a titkosszolgálatok – a polgári elhárítás és hírszerzés, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálat – nem adnak automatikusan adatokat a TIBEK-nek.
Az Információs Hivatal (Lázár felügyeli), valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (Simicskó István honvédelmi miniszter felügyeli) főigazgatójának hozzájárulása is szükséges lesz ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell.
A mai sajtótájékoztatón Simicskó István és Kontrát Károly is azon a véleményen volt, hogy mindez nem lesz akadálya a szükséges információáramlásnak. A belügyminiszter által felügyelt TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozása, elemzése, a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonságról. A központ – más nemzetbiztonsági szolgálatokétól eltérően – nem végezhet titkos információgyűjtést.
A csomagot széles konszenzussal fogadták el, ezt emelte ki Tuzson Bence kommunikációs államtitkár is a voksolások után tartott sajtótájékoztatóján. A kétharmados részeket 185 fideszes, KDNP-s, MSZP-s és jobbikos igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A „feles” arányú részeket 182 igen, 6 nem és 3 tartózkodás mellett szavazták meg.
