galéria megtekintése

Besokalltak a közszolgák is, új lázadás készül az Orbán-kormány ellen

33 komment


Lencsés Károly

Százezres nagyságrendű leépítéssel fenyegeti a kormány a közszolgákat, ám az érintett szakszervezetekkel egyelőre senki nem akar szóba állni. Ha a helyzet nem változik, ők is az utcára vonulnak – jelentette ki e SZEF elnöke.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), illetve a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács azonnali összehívását, érdemi tárgyalásokat és azok teljes sajtónyilvánosságát követeli a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) kongresszusa – mondta kérdésünkre a tanácskozás szünetében Földiák András, a konföderáció elnöke.

Szakszervezeti felvonulás Budapesten a Kós Károly sétányon
Szakszervezeti felvonulás Budapesten a Kós Károly sétányon
Teknős Miklós / Népszabadság

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes január első napjaiban azt nyilatkozta, hogy hosszú távon hatszázezer, ebben a kormányzati ciklusban 150 ezer közalkalmazott kerülhetne át az állami szférából a versenyszférába. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig később arról beszélt, hogy – a bürokráciacsökkentés keretében – 73 állami intézmény megszüntetését vizsgálja a kormány, és ez nagyjából ötvenezer ember sorsát érintheti.

 

Az eddigi kormányzati nyilatkozatokban a számok nem pontosak, s a használt fogalmak tisztázatlanok – hangozatta a kongresszuson Földiák. Körülbelül száztízezer főt lehet bürokratának tekinteni, ennyi közszolga – kormánytisztviselő és köztisztviselő – dolgozik ugyanis közvetlenül az állam-, illetve az önkormányzati igazgatásban, közülük 34-35 ezren a helyhatóságoknál.

A kifejezetten az államháztartás keretében finanszírozott státusok száma már megközelíti a hétszázezret, és ide tartoznak többek között a pedagógusok és az egészségügyiek – csupán ők jóval több mint háromszázezren vannak –, a szociális, kulturális és közművelődési területen dolgozók, meg a majd százezernyi hivatásos állományú: rendőrök, katonák, tűzoltók, fegyőrök, titkosszolgák.

Közülük hatszázezer, de még százötvenezer leépítése is azzal járna, hogy a közszolgáltatások egy része egyszerűen összeomlik. A SZEF-nek és tagszervezeteinek minden eddiginél határozottabban titkozniuk kell ez ellen – hangoztatta Földiák. Ha erről nem lehet tárgyalásos úton egyezségre jutni, a közszférában működő szakszervezeteknek sem lesz más választása, mint utcára vonulni – jelentette ki az elnök.

Ezzel kapcsolatban jelezte: kormánypárti politikusok szerint nem az utcára kell vonulni, hanem egyeztetni kell. Csakhogy a szakszervezetek hiába próbálkoznak, mert eddig senki nem akart szóba állni velük. Ezért ha nem lesz más megoldás, a pedagógusokhoz hasonlóan – akiknek a március 15-i demonstrációját, amint azt a kongresszuson több felszólaló is jelezte, támogatják –, a közszolgák is tüntetni fognak.

A SZEF, illetve a közszolgálat területén működő szakszervezetek kormányzati vezetőknek a bürokráciacsökkentésről tett – jelentős, akár százezres nagyságrendű létszámleépítésről, illetve több mint hetven intézmény megszüntetéséről, esetleg az azokat irányító minisztériumokba történő beolvasztásáról szóló – nyilatkozatai kapcsán korábban sorozatosan egyeztetést kezdeményeztek.

A konföderáció elnöke először január 7-én intézett levelet Csepreghy Nándorhoz, kérve az OKÉT összehívását, de választ nem kapott – derül ki a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) soros ügyvivője, Fehér József lapunk birtokába jutott összeállításából. Ebben Latorczay Csabát, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyelért felelős helyettes államtitkárát tájékoztatja az eddig történtekről.

Fehér január 25-én a KÉF rendkívüli plenáris ülésének összehívását szorgalmazta. Válasz 17 munkanappal később érkezett, amely szerint semmi ok a sietségre, mert a fórum március 2-án rendes ülést tart.

Január 27-én a SZEF és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke közösen kérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől: egy héten belül hívja össze az OKÉT-et. Válasz erre sem érkezett.

Másnap a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke – ez egyike a megszűnésre ítélt intézményeknek – írt Lázárnak, és kérte, üljenek le a KÉF keretében tárgyalni. Neki is azt válaszolták, majd március 2-án találkoznak.

Január 29-én az OKÉT munkavállalói oldalának ügyvivője ismét rendkívüli ülést kezdeményezett, ezt a levelet szintén válasz nélkül hagyták. Ezt követően február 10-én az ügyvivő és a SZEF elnöke együttesen kérte a kormányfőt, hogy tegyen lépéseket az érdekegyeztetési mechanizmus működőképességének biztosítása érdekében, de a miniszterelnök nem reagált.

Február 11-én az OKÉT munkavállalói oldala a nemzetgazdasági Minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatót – amelyen az ÉSZT, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Liga, a Munkástanácsok és a SZEF képviselője is részt vett – ismét felszólítva a kormány illetékeseit: üljenek tárgyalóasztalhoz. Máig nincs reakció.

Február 23-án az érdekképviseletek nyílt levelet intéztek Lázár Jánoshoz, megint csak a KÉF összehívását követelve. Ebben emlékeztetnek a 73 megszűnésre – beolvadásra – ítélt költségvetési intézményre, Csepreghynek a 150 ezres leépítésre vonatkozó nyilatkozatára, valamint a közszolgálati tisztviselőknek ígért átfogó bérrendezés elmaradására. Válasz erre sem érkezett.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma XII. kongresszusa szombaton jelezte, támogatja a Pedagógusok Szakszervezete sztrájkbizottságának 25 pontos követelését. Szolidaritását nyilvánítja ki a Civil Közoktatási Platform akciócsoportjának a közszféra, a közigazgatás, a köznevelés, az egészségügy a szociális ágazat és a kultúra munkavállalóit támogató március 15-i demonstrációjával.

Szélesebb kör

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) megalakulásával olyan konzultációs mechanizmus épült ki, amely a korábbinál szélesebb körben nyújt lehetőséget a társadalmi párbeszédre. Az NGTT az Országgyűléstől, a kormánytól független konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, amely a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a valamennyi közszolgálati alkalmazottat – közalkalmazottakat, köztisztviselőket, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit – érintő bérpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló, 2012-től hatályos törvény létrehozta az új országos érdekegyeztető szervet, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot (KÉF). Ennek hatásköre egy szűkebb körre, alapvetően az állami szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre terjed ki.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető