Gyanítható, hogy eleve a 30 százalékos kedvezmény reményében bérelték ki a helyiséget, és nem kellett csalódniuk.
Ez történt a Károly körút 26. alatti ingatlannal is, amelyről a Blikk írt először. A 212 négyzetméteres üzletet a Classic Immo Kft. két hónapig bérelte, majd 75 millió helyett 52,4 millió forintért vásárolta meg. Nyolc hónappal később 102 millióért adta tovább, miután a kerület lemondott elővásárlási jogáról. Az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy a cégben nemcsak Pápa Marianne – a korábban a józsefvárosi piacot üzemeltető néhai Szetlik Ferenc első felesége –, hanem Habony Árpád unokatestvérei is részvényesek.
Szetlik a miniszterelnök bizalmasának nagybátyja volt. Az önkormányzat úgy reagált: nem vizsgálják a rokoni kapcsolatokat, ráadásul az ingatlan értékesítéséről szóló döntés idején még más volt a kft. tulajdonosa. Csakhogy a közleményben említett Széky Péter két héttel később (a szerződéskötés és a vételár kifizetése előtt) eladta üzletrészét a Komondor Zrt.-nek, amelynek részvényese Pápa Marianne és két gyermeke.
Szintén kevesebb mint fél évig bérelt a szomszédban, a Károly körút 22–24. alatt üzlethelyiséget egy vállalkozás, amely aztán négyzetméterenként 160 ezer forintért vette meg a kiskörúti üzletet. De – mint a 444.hu megírta – így adta el az önkormányzat azt a József Attila utcai ingatlant is, amelyben korábban Jaguar-szalon működött. A Váci utcában és a Vörösmarty téren is találni ingatlant, amelyet a bérlője rövid idő után szerzett meg.
Nem ez volt a helyzet Hajas László fodrászszalonjánál. Noha Hajas is jutányosan – négyzetméterenként 292 ezer forintért, a szomszéd étterem piaci értékesítéséhez képest csaknem harmadáron – vette meg az Erzsébet téri üzletet, a javára írható, hogy több mint húsz évig bérelte, felújította. Megvásárolni azonban – mivel a vételárat egy összegben kell kifizetni – csak tavaly tudta.
A Károly körút 26. alatti ingatlan eladása miatt Rogán Antal akkori polgármester, a Fidesz frakcióvezetője 16 hónap elteltével „magánemberként” vizsgálatot rendelt el. Az önkormányzat azt állítja, ennek megállapításai miatt menesztették indoklás nélkül 2013 szeptemberében – csaknem két év elteltével – Rónaszéki László jegyzőt.
A dokumentum szerint az ingatlanértékesítésekről csak Rónaszéki László jegyző rendelkezett minden információval. A jelentés utal arra, hogy a helyiség eladásáról szóló előterjesztést ki kellett volna egészíteni a korábbi bérleti jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatóval. Ami azért érdekes, mert a bérbeadásokról a polgármester dönthet, s csak tájékoztatja a képviselőket.
Ám a jelentés sem mondja ki azt nyíltan, hogy aggályos, ha alig pár hónapnyi bérleti jog eredményez tízmilliós kedvezményeket. Ráadásul a jelentés elkészülte után is találni példát erre – igaz, az önkormányzat közlése szerint a Bajcsy-Zsilinszky úti ingatlan eladását is még a később távozó jegyző felügyeletével bonyolították. Más kérdés, hogy Rónaszéki utódja tavaly ősszel Sélley Zoltán lett. Korábban a kerületi vagyonkezelő vezérigazgatójaként ő készítette elő az ingatlanértékesítéseket.
Utánanéztünk, hogy a képviselő-testület milyen információk birtokában szavazott az üzletek elidegenítéséről. Kiderült, hogy a döntések előtt szakértői jelentés készült – egy kaptafára. A birtokunkban lévő, 2010 és 2013 közötti jelentések indoklása szó szerint megegyezik. E szerint „az önkormányzatnak a vagyonpolitikai elképzeléseit, de a költségvetés likviditását szolgálóan is szüksége van bevételre”, ezért az eladásra jelölt helyiségek listáját úgy állították össze, hogy „az elsődleges szempont a likviditás és a bevételek realizálásának biztosítása” legyen.
Az önkormányzatnak tehát pénzre volt szüksége. A jelentés, amelyet egy adó- és pénzügyi tanácsadó iroda készített, minden esetben kitér arra, hogy amíg a hivatal korábban öt-hat hónap elteltével számíthatott bevételre, a rendeletmódosítás nyomán a pénz már 45 napon belül megérkezik. Arra viszont nem tér ki, mennyivel több bevétel keletkezne az alig pár hónapnyi bérleti jogviszony után adott kedvezmények nélkül.
A jelentés alapján az üzlethelyiségek eladását a gazdasági szempontok mellett a „tulajdontisztítás” indokolta – az önkormányzat szabadulni akart azoktól az ingatlanoktól, amelyeknél az épületben csekély a tulajdoni hányada. A szakértői anyag minden helyiségnél tartalmazza az övezeti átlagárat, magyarán azt, hogy a környéken átlagosan mennyit kérnek négyzetméterenként. Ezt az Arany János utcában 290 ezer, a József nádor téren, az Erzsébet téren és a Kiskörúton 380 ezer forintban határozták meg.
Csakhogy az ingatlanokat az általunk átnézett esetek döntő többségében az átlagárnál is olcsóbban adták el – még úgy is, ha a bérlőknek járó kedvezményt nem számítjuk. Ennek hátterében az áll, hogy kidolgoztak egy pontrendszert, amely különböző szempontok alapján lehetővé tette az egyébként is kedvező átlagártól való eltérést. Ezek között volt a megtérülési idő, hogy a vevő egy vagy több ingatlant akar-e megvásárolni, hogy tevékenysége mennyiben illeszkedik a „kerület jellegéhez”, hogy az adott épületben más ingatatlanokat is kijelöltek-e eladásra.
Az említett esetek közül a József Attila utcai üzlethelyiség maximális vagyonértékét 103 helyett 90 millió forintban állapították meg, ami a 30 százalékos kedvezménnyel 63 millióra csökkent. A József nádor téren olyan 628 négyzetméteres üzlethelyiséget is találni, amelynek eladási ára a lehetséges 239 millió forint helyett 153 millióra csökkent ezzel a módszertannal.
