Házon belül tartanák a konfliktusokat

Az OBH-elnök szerint a bíróságoknak határozottan kell reagálniuk a támadásokra Koncz György

A pillanatnyi érdek, az elfogultság, esetleg a tájékozatlanság is lehet oka annak, ha konkrét bírósági eljárásról közszereplő véleményt nyilvánít, és Handó szerint ilyenkor egyebek mellett az adott eset súlya, a kijelentés tartalma, a szövegkörnyezet alapján lehet eldönteni, hogy valaki túllépte-e a határokat. Mindenkinek tudnia kell azonban – hangsúlyozta –, hogy amikor a véleményformálók a bíróságokat illetik kritikával, az emberek nem az adott ügyre gondolnak, hanem hajlamosak levonni a következtetést: általában van baj a jogszolgáltatás körül.

Ha a politikai osztállyal nem is, az igazságszolgáltatás más szereplőivel „házon belül" megelőzhetik a konfliktusokat – véli az OBH elnöke. Ezért kereste meg a program keretében a legfőbb ügyészt és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy közösen lépjenek fel az ítélkezés hatékonysága és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítése érdekében. Álláspontja, hogy ez utóbbi érdekében el kell kerülni a sajtón keresztüli üzengetést, amire Handó kedvező választ kapott A három hivatásrend etikai kódexe hasonló elvekre épül – fogalmazott –, és mindegyik egyértelműen leszögezi, hogy az eljárás szereplői tiszteljék egymást.

Ebbe az OBH-elnök szerint az sem fér bele, hogy a bíró „szóljon be" az ügyésznek – volt rá példa, hogy a vádhatóság módszereit nyilvános tárgyaláson a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlennek minősítették –, esetleg a felek valamely kisebbséghez tartozására utaljon. De az sem jobb, ha az ügyvéd a bíró származását firtatja, ami szintén előfordult. Ezzel kapcsolatban az elnök utalt rá, hogy a bíróság megsértése számos államban súlyos következményekkel járhat, és nálunk is biztosítani kellene a lehetőséget a fellépésre.

Úgy látja, az érintett hivatásrendek között mindezekről nemigen van vita. Ha mégis előfordul konfliktus, ami törvényszerű, mert a büntető és a polgári peres ügyekben is ellenérdekű felekről van szó – ismeri el –, azt ésszerű, kölcsönösen elfogadható keretek között kell tartani. Vagyis: ki-ki fejtse ki a tárgyaláson – esetleg valamely szakmai fórumon – a véleményét, de csak úgy, hogy ne bántson meg senkit.

Handó fontosnak tartotta elmondani: konkrét lépéseket is terveznek. Így bevezetik a digitális jegyzőkönyvezést, ami azt jelenti, hogy a tárgyalásokon kép- és hangfelvétel készül majd. Meggyőződése, hogy ez az ügyek valamennyi szereplőjét önmérsékletre készteti, hiszen a per minden pillanata utóbb is visszanézhető. Ettől egyébként azt is remélik, hogy kevesebb lesz az olyan eljárási hiba, amely később perújításra adhatna okot.

Az OBH elnöke elmondta: az ügyek 80 százalékában a verdikt első fokon jogerőre emelkedik. Ez szerinte egyértelműen azt mutatja, hogy a többség bízik a bíróságokban, és nem vonja kétségbe a döntéseit. Kiemelte még, hogy más mutatók is egyértelműen az ítélkezési tevékenység hatékonyságának javulását jelzik, hiszen jelentősen csökkent az elhúzódó perek aránya. A bírósági vezetők ennek ellenére további lépéseket várnak az ítélkezési munka hatékonyságának javítása érdekében, és szeretnék, ha az igazságszolgáltatás tevékenységéről a közvéleményt folyamatosan, az eddiginél alaposabban tájékoztatnák.