A mostani változás szerint a határ nyolc kilométeres körzetében elfogott bevándorlók ellen, ha nem követtek el bűncselekményt, szabálysértési eljárás indul – amely figyelmeztetéssel zárul –, és visszaviszik őket a határzár határon túli oldalára. Azután pedig ők már csak a tranzitzónákban adhatják be a menedékkérelmüket.
Miután a kerítés magyar területen épült, néhány méter még annak túloldalán is magyar felségterületnek számít, így jogilag akár rendben levő lehet az új eljárás. A szerbek tehát nem tiltakozhatnak azért, mert a kormány megsérti a 2007-ben született kétoldalú visszafogadási egyezményben foglaltakat.
A két állam között született megállapodás szerint a területükön tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyeket szabályozott keretek között visszaveszik, ha ők bizonyíthatóan a másik fél területéről érkeztek. A szerbek azonban nem tartják be az egyezményt, és az idén mindössze nem egészen száz embert vettek át, miközben több mint 17 ezer határsértővel szemben intézkedtek a magyar hatóságok.
Más kérdés, hogy erre elfogadható válasz-e a kormány reakciója, mert kedd óta gyakorlatilag a senki földjére löktek ki valószínűleg több száz menekülőt. Előtte napi átlagban legalább száz embert fogtak el, akiknek a döntő többsége menedékjogért folyamodott. Keddtől szombatig viszont a rendőrség adatai szerint a számuk 12 volt.
|
Fotókiállítás a Keleti pályaudvaron a menekültekről. A magyar hatóságok minden lehetséges eszközzel megnehezítik a menedékkérelem benyújtását
Marjai János / MTI |
Ez biztosan nem azt jelenti, hogy ennyien érkeztek, hanem a nyolc kilométeres sávon belül feltartóztatottak vélhetően már nem szerepelnek a statisztikában. Velük ugyanis az új szabályozás szerint nincs dolgunk, hiszen érdemi intézkedés nélkül kitessékelik őket a kerítés túloldalára – ahol hetekig, hónapokig várakozhatnak ellátás nélkül a tranzitzónák előtt, amelyekben naponta legfeljebb 15 emberrel foglalkoznak. Mellesleg a rövid úton kitett menekülők óhatatlanul is szerb területre tévedhetnek, és Belgrád türelmén múlik, meddig tűrik szó nélkül ezt a helyzetet.
Hogy mindez miként viszonyul az ENSZ menekültügyi konvenciójához, amely szerint „valamennyi kérelmező számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljárásokhoz", arra talán a kormány sem tudja a választ. Mellesleg egy 2013-as uniós irányelv is a hatékony hozzáférésről beszél, és ennek a feltételnek a hatályos magyar gyakorlat aligha felel meg.
A tranzitzónákkal különben az uniós jog szerint elvileg nincs baj, mert a „tagállamok előírhatják, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek (...) valamely kijelölt helyen kerüljenek benyújtásra". A magyar hatóságok most ezt teszik: akit a határtól számított nyolc kilométeren belül fognak el, azt oda utasítják.
