Több mint tíz év után befejezik az Alkotás utcára néző Sportkórház új épületét. Az új kórház, amelyben elsősorban sportolókat és hozzátartozóikat kezelnék – a kormányzat tervei szerint – még 2016 előtt, mintegy 13–14 milliárd forintból készülhet el – tudta meg a Népszabadság. Ám, hogy e nagy ívű tervhez sikerült-e fölhatalmazást és a költségvetésben forrást is találni, azt egyelőre nem lehet tudni.

A megvalósítással külön munkacsoport foglalkozik, a grémium tagjainak a Sportkórház 2002-ben félbehagyott szellemépületének befejezése, az új kórház funkcióinak kialakítása, szerepének meghatározása a feladata. Forrásaink szerint az új intézményben doppinglabor is helyet kapna. Igaz, álnéven: a WADA elvárása szerint ugyanis, a nemzetközileg akkreditált doppingellenes laborok nem lehetnek egyetemi vagy más egészségügyi intézmény szervezeti egysége vagy irányítása alatt. A Sportkórház viszont állami egészségügyi intézmény, közvetlen kormányzati irányítással, felügyelettel. A konfliktust most részben azzal oldanák fel, hogy úgynevezett táplálékkiegészítők bevizsgálására szolgáló labort hoznának létre, amely később doppinglaborrá is átalakulhat. Emellett helyet kapna egy úgynevezett teljesítményélettani központ is az intézményben. Az új Sportkórház várhatóan körülbelül 30 ágyon fogadhat majd ortopédiai és sportsebészeti kezelésre szorulókat, hat ágyon egynapos ellátást végezhetnek, és az intézmény kap négy intenzív ágyat is. További hatvan ágyon rehabilitációt végezhetnek majd.

A tervek közt szerepel, hogy a Sportkórház néhány régi épületét megkapná az őszre önállósodó Testnevelési Egyetem. A nyáron egyszer már a kormány előtt volt a sportegészségügy és a sportkórház sorsának rendezéséről szóló javaslat, de akkor nem született végleges döntés. A több mint tíz éve félbehagyott új épület készültségi állapotát 40–50 százalékosra becsülték a szakértők, akik lapunknak elmondták: a befejezéshez a korábbi terveket át kell alakítani. Az építkezés folytatásának előkészítése – az újratervezés, az engedélyezés, a közbeszerzés – még idén megtörténhet. Erre körülbelül egymilliárdot kellene még az idei költségvetés terhére biztosítania a kormánynak. Jövőre további nyolcmilliárdból megtörténhetne az új épület visszabontása és az új tervek szerinti befejezése. Műszerekre, berendezésekre pedig 2016-ban lenne szükség további 4 milliárdra, de valószínűleg ennyi pénzből a következő, a riói olimpia előtt használatba vehetnék az új intézményt.

A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint, ha ezek a tervek valóra válnak, még mindig gondot jelenthet, hogy nincs megfelelő szakember az élsportolók kezelésére a Sportkórház keretein belül. Mint mondták: az olimpikonokat, az első vonalbeli sportolókat minden országban a legkiválóbb, magas tudású orvosok kezelik. Ha ezt hazai viszonyokra lefordítjuk, akkor a sportolók kardiológiai ellátásra a Merkely Béla professzor által vezetett városmajori szívklinikán, az ortopéd sebészetre pedig a Hangody László által irányított tanszékek kórházaiban (az Uzsokiban, illetve a Péterfyben) kerül sor. A FIFA mindkettőjük esetében néhány éve kiválósági díjjal ismerte el centrumaik tevékenységét, és ezeket jelölte ki a nemzetközi sportolók ellátási helyéül is.

Az egyik szakértő szkeptikusan megjegyezte azt is, nem túl sok értelme van, hogy a sportlobbi meggyőzte a kormányt a Sportkórház befejezésére, hiszen a Testnevelési Egyetem létrehozására és a Sportkórház új épületének befejezésére szánt 24–25 milliárdból legalább 3-4 nagyobb közkórházat „rendbe lehetne tenni” úgy, hogy az a lakosság számára is érzékelhető változást hozhatna az ellátásban.