galéria megtekintése

Beépül az árakba a reklámadó

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 13. számában
jelent meg.

1 komment

Batka Zoltán, Bednárik Imre
Népszabadság

Jelentősen alábecsülte a kormány az új reklámadóból várhatóan befolyó bevételeit, lapunk számításai szerint a kabinet által kommunikált 7-9 milliárd helyett jóval 10 milliárd forint felett lesz a befizetés. Csak a nagy áruházláncok minimum 2 milliárd forintot fognak fizetni az ingyenes reklámújságjaik után. Ezt a kiadást pedig nyilvánvalóan beépítik majd az áraikba.

A kormány az idei évre 6,6 milliárd forintot tervezett be a költségvetésbe a reklámadóból, de ennyi biztosan nem folyik be, miután az Európai Bizottság felfüggesztette a törvény végrehajtását.

Ingyenes újság, drága termék
Ingyenes újság, drága termék
Földi Imre / Népszabadság

A kormány még nem nyújtotta be a törvény módosítását a parlamentnek, de azt kommunikálja, hogy egységesen 5,3 százalék lesz a reklámadó mértéke, amit 100 milliós hirdetési árbevétel felett kell fizetni, s ebből 7-9 milliárdos bevételt remélnek. Lapunk számításai szerint ezekkel a paraméterekkel jóval 10 milliárd felett lesz a reklámadóból a költségvetésbe befolyó bevétel.

 

A legnagyobb befizető az RTL Klub marad 1,5 milliárd forinttal, s hozzávetőleg ugyanennyit csenget majd a kasszába Simicska Lajos a média- és reklámcégei (Magyar Nemzet, Hír TV, Mahir, Publimont) után.

A TV2 hétfőn tette közzé a 2014-es 17,6 milliárdos árbevételi adatát, ezzel számolva a kereskedelmi tévének legalább 850 millió forint reklámadót kell majd fizetnie.

Jelentősen emelkedik több nagy hazai médiavállalat adóterhe is. Több tízmillió helyett 150-200 millió forintot vagy még annál is többet kell fizetnie a CEMP-csoportnak (egyebek között Index, InfoRádió), a Mediaworksnek (lapunk és a többi közt a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, valamint nyolc megyei napilap tulajdonosának), a Metropol kiadójának, az Origo, a Viasat, a Centrál Média tulajdonosainak. A kisebb vállalkozásoktól is összességében milliárdos nagyságrendű többletbevételre számíthat az állam, különösen úgy, hogy a nullás kulcs felső határát a jelenlegi 500 milliós határról 100 millióra csökkentik.

A nullás kulcs levitele nemcsak a kisebb médiacégeket és a sikeres sportvállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, hanem újabb szektorokra terjeszti ki az adó hatályát. Ilyen a vasárnapi boltbezárással és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj címén visszahozott, nagyjából 30 milliárd forintos terhet jelentő ágazati különadóval egyébként is sújtott kereskedelem.

A nagy áruházláncok ingyenes reklámújságai után is reklámadót kell fizetni. S nem is keveset, lapunk hozzávetőleges számítása szerint az áruházláncoknak minden egyes ingyenes kiadvány után nagyjából két forintot kell fizetniük reklámadóként. És nemcsak a szórólapok, de még a belső, eladótéri reklámok is adókötelesek. Előzetes számítások alapján legalább kétmilliárd forint lesz a pluszadóterhük, amit nyilvánvalóan beépítenek majd az áraikba.

Az akciós újságok az utóbbi tíz évben váltak a kiskereskedelem nélkülözhetetlen kellékeivé. A vásárlóerő gyengülésével a szakmai zsargonban amúgy is „szélsőségesen árérzékenyként” jellemzett magyar vásárlók jó részénél általánossá vált, hogy az akciós újságok aktuális ajánlata alapján döntik el, mikor melyik áruházat keresik fel.

Az ágazatban több tucat cég ad ki országos reklámújságot, felmérések szerint a diszkontok – Lidl, Aldi, Penny Market – a legnagyobb újságküldők. Van olyan cég, amelyik egy évben több mint 300-féle újsággal is jelentkezik – igaz, közülük sok a regionális vagy helyi lap.

Valamivel ritkábban, ám újságonként annál több hirdetéssel jelentkeznek a hiper- és szupermarketek, így a Tesco, az Auchan, a Spar.

A lista végén a hazai láncok (CBA, Coop, Real) vannak. Bár az akciós újságokra fordított marketingbüdzsé, így a majdani reklámadó is, szigorú céges titoknak számít, annyit azért az iparág szereplőitől megtudtunk, hogy egy nagyobb országos multilánc heti szinten 4 millió helyi és országos újsággal „dolgozza meg” a piacot. Azaz egyetlen lánc egy évben több mint 200 millió újságot ad ki, forrásaink pedig úgy számoltak, hogy e mennyiség cégenként nagyjából félmilliárd forintos adóterhet jelent.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető