A kerítést megkerülve, Románia felől is jönnek bevándorlók Magyarországra. A hármashatárnál élők az állami televízió hírműsorának azt mesélték, hogy szervezetten érkeznek az emberek. Ha átérnek, akkor állítólag taxival mennek tovább Nyugat-Európába. Ez könnyen százezer forintot meghaladó tétel lehet még az államilag üldözött Ubernél is, ami a menekültek számára a jelképesnél nagyobb összeg.

Közben Horgosnál sem szűnik a nyomás az M1 hírműsora szerint: két-háromszáz ember várakozik a kerítés tövében. Egyre nagyobb az a sátortábor, amit kialakítottak maguknak. Arra várnak, hogy beengedjék őket a tranzitzónákba.

Van visszatartó ereje a műszaki határzárnak, a röszkei és tompai tranzitzóna felől pedig nem fenyeget erőszakos betörés – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán még péntek este.

Arra a kérdésre, hogy a magyar hatóságok felkészültek-e az erőszakos betörési kísérletekre, Bakondi elmondta: jelenleg mintegy kétszázan-háromszázan tartózkodnak a röszkei és a tompai tranzitzónánál, de nem csak fiatal férfiak. Ez nem elegendő erő szerinte ahhoz, hogy erőszakkal megtámadják a kerítést.

A főtanácsadó álláspontja különben, hogy indokolt volt Ásotthalom térségében a tranzitzóna megnyitása (aminek a helyi polgármester különösebben nem örült). Bakondi György beszélt arról is, hogy rendkívül nehéz a migránsok identitásának, utazási, illetve menekültté nyilvánítása körülményeinek tisztázása.

Amennyiben a migrációs és a nemzetbiztonsági helyzet indokolja, illetve a kormány meghozza a döntését, órákon belül megkezdődhet a kerítésépítés a magyar–román határon is – nyilatkozta Bakondi még márciusban. Szerinte számos jel és titkosszolgálati információ utal arra, hogy a becsült adatok szerint mintegy harmincezer embert foglalkoztató, a migránsok szállításából már tavaly is eurómilliárdokkal gazdagodó embercsempész bűnszervezetek új utakat keresnek a bevándorló tömegek célba juttatására.

Az egyik lehetséges útvonaluk a magyar–szerb határra tavaly felállított kerítést megkerülve, a magyar–román határon keresztül vezet Nyugatra. Ez utóbbi határszakasz hossza 450 kilométer, tehát ott a kerítés kiépítése minden eddiginél többe kerülne. A főtanácsadó szerint azonban a kormány erre is kész.

A Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére adott miniszterelnökségi válaszból kiderül: az elmúlt esztendőben 84 milliárd forintba került az országnak a migránshelyzet finanszírozása. A kormány először 6,5 milliárdot ítélt meg a fizikai határzár létrehozására tavaly júniusban, majd július végén 22 milliárddal toldotta meg a keretet. Októberben 17 és fél milliárdot osztottak szét, decemberben pedig 35 milliárddal emelték a felhasználható források összegét.

Ebből a pénzből akár negyvenezer menedékkérő egyéves ellátását lehetett volna finanszírozni, ha nem a határzárra költenek, miközben Magyarországon jelenleg a befogadóállomásokon legfeljebb pár ezren vannak. A kormány azonban más utat választott, és nem kért a migrációs válságból. Így a kötelező betelepítési kvótából sem, amelynek nyomán nagyjából 1300 embert kellet volna befogadni. Sokkal olcsóbb lett volna, ha ezt az utat választják, mert a menedékkérők zöme, amint teheti, azonnal elhagyta Magyarországot.