Arra a kérdésünkre, hogy a megállapodás érdekében mennyit lennének hajlandók engedni, az elnök leszögezte: nem látnak okot rá, hogy visszakozzanak. Ma egy buszsofőr túlóra nélkül bruttó 280-300 ezer forint keres, de többek fizetése a kétszázezret sem éri el, ami ezért a munkáért igazán nem tűnik túl soknak – jegyezte meg. Ha pedig nincs egyezség – tette hozzá –, miskolci kollégáikhoz hasonlóan elmennek a legvégsőkig, és akár a sztrájk is szóba jöhet.
Nemes szerint azonban más lehetőség is kínálkozik: jövő hétfőn a közlekedési ágazatban – a BKV-nál, a Volán-társaságoknál, a vasútnál, valamint a teherfuvarozás területén – tevékenykedő szakszervezetek képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy
közösen keressenek valamilyen választ arra, mi történjék, ha a bérköveteléseiket nem teljesítik.
Az elnök álláspontja: közös országos akciótervet kellene elfogadni, és ha ez megtörténik, úgy véli, egy ilyen széles körű együttműködés gondolkodásra készteti a munkaadói oldalt.
Az összefogás önmagában a nyomásgyakorlás hatékony eszköze lehet – állítja az elnök. Ha ugyanis kinyilvánítják, hogy kölcsönös szolidaritást vállalnak, és nem hagyják magukra azokat, akiknek nem sikerül megegyezésre jutniuk a munkaadóval. Arról, hogy ez mit jelenthet a gyakorlatban, szerinte hétfőn már beszélhetnek is.
Inkább kerülnék a nyílt kenyértörést
Fél százalék a MÁV ajánlata, míg a szakszervezetek mindenkinek öt százalékot akarnak, 2,7 százalékot pedig bérfelzárkóztatásra kérnek azokban a munkakörökben, amelyekben az alacsony fizetések miatt létszámhiány alakult ki – ismertette röviden a helyzetet Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Emellett középtávú megállapodást szeretnének kötni, amelynek egyik része a 30-35 százalékos béremelés.
Tudomásul veszik, hogy 37 ezer vasutas esetében az egy százalék is milliárdos kiadást jelent, azon viszont a munkaadónak kell elgondolkodnia, miért keresnek a magánvasutaknál alkalmazott mozdonyvezetők kétszer annyit, mint akik a MÁV-nál dolgoznak – hangsúlyozta. Még hozzátette azt is, hogy a szlovén kollégáik kétezer eurót kapnak havonta.
Meleg János elmondta,
sikerként kommunikálják a vasútnál, hogy a kezdő jegyvizsgáló fizetését 130 ezer forintra emelték, csak azt felejtik el hozzátenni, hogy a garantált szakmunkás bérminimum januártól 129 ezer.
Ezt szerinte nehéz jótéteményként értékelni. Ráadásul a MÁV Csoporton belül vannak olyan szervezetek, amelyeknél minden második embert minimálbéren foglalkoztatnak, a helyzet tehát korántsem rózsás.
Egyelőre az öt százalékból a vasutasok sem engednek, ezért Meleg sem tartja valószínűnek, hogy a következő egyeztetésen – amelyre a hónap második felében kerül sor – megállapodásra jutnának. De szerinte egy rossz egyezségnél az elhúzódó tárgyalás is jobb, és akkor legfeljebb visszamenőleg kapják meg a béremelést. Az érdekvédő ugyanakkor jelezte: a többi vasutas szakszervezettel folyamatosan egyeztetnek arról, mit lépjenek, ha követeléseiket nem teljesítik. Maga a sztrájkot sem tartja kizártnak, de inkább elkerülnék a nyílt kenyértörést.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A jövő hétfői közlekedési szakszervezeti megbeszélés kapcsán az elnök kollégájánál óvatosabban fogalmazott. Szerinte először is azt kell megnézni, hogy az ágazatban működő érdekképviseletek valóban képesek-e összezárni, és egy-egy ügyben egymást erősítve fellépni.
