Amennyiben Brüsszel és a befolyásos tagállamok legalább hallgatólagosan áldásukat adják a körvonalazódó magyar elképzelésekre, lényegében mindenkit azonnal visszaküldhetnek a magyar hatóságok Szerbiába, aki a zöldhatáron érkezve lépett az ország területére. És akkor is megtehetik ezt, ha valaki például a vasfüggöny túloldaláról – már magyar területen állva – szóban közli a rendőrökkel, hogy menedék iránti kérelmet kíván előterjeszteni az illetékes hatóságnál, majd ezután nem követi a rendőrök utasításait, és nem megy el a kijelölt határátkelőhelyre.
|
| Fotó: Balogh László / Reuters |
Láthatóan a kormány sem bízik azonban abban, hogy Brüsszel gyors választ ad a menekültáradat okozta problémákra. Eddig sem kapkodták el a megoldás keresését – emlékeztettek rá névtelenséget kérő kormányzati szakértők. Más kérdés, hogy a magyar kormány különutas politikája sem hozta meg eddig a várt eredményt.
Kiderült, hogy egy kerítés nem elég, legalább kettő kell, de még az is kevés,
ezért több ezer (bár ma még pontosan senki nem tudja megmondani, hogy hány) határvadászt küldenek a magyar–szerb határ őrzésére. Elsősorban azokat a szakaszokat ellenőrzik majd, ahol árvízvédelmi vagy közlekedési okokból nem épülhet meg a határzár.
Miközben a kormány bejelentette, hogy a Csongrád megyei határszakaszon elkészült a gyors telepítésű drótakadály, Toroczkai László ásotthalmi polgármester a napokban azt közölte, hogy ez nem igaz. Később a honvédelmi tárca is elismerte, hogy különböző okok miatt bizonyos szakaszokon nem építették meg a kerítést.
|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
Belügyi források elmondták: Pintér Sándor miniszter a kormánydöntés után utasította az országos rendőrfőkapitányt a koncepció kidolgozására. Már a jövő hétre kész kell lennie a tervnek, hogy a felállítandó határvadászegységekbe honnan vezényelnek embereket, őket hol fogják elszállásolni, továbbá gondoskodniuk kell az élelmezésükről és az utaztatásukról is.
Most alkalmazza majd először a belügyi vezetés a nyáron hatályba lépett új szolgálati törvénynek azt a szakszervezetek által kezdettől kifogásolt rendelkezését, amely szerint háromévente hat hónapra bármelyik rendőrt szolgálati érdekből az ország más területére vezényelhetik. Gyorstalpalón tehát elvileg bármelyik rendőrből határvadászt faraghatnak, és családjától távoli helyre küldhetik.
Úgy tudjuk, az ORFK-n mindenekelőtt a 2008-ban felszámolt és a rendőrségbe olvasztott határőrség egykori határvadászait veszik számításba. Nem sokan maradtak a rendőrségen, de akik igen, azoknak legalább van határőrizeti, -védelmi tapasztalatuk.
A többieket nem egész egy hét alatt kell felkészíteni a feladatra.
Pintér utasítása szerint mindezt úgy kell végrehajtani, hogy sehol sem keletkezhet az intézkedés hatására „közbiztonsági deficit”. Nem lesz tűzparancs, a határvadászszázadok nem kapnak speciális fegyvereket sem, mindenki a saját szolgálati fegyverével lép majd szolgálatba a határon.
Az ellenzéki pártoknak egyöntetűen az a véleményük, hogy a kormány legutóbbi döntése a határvadászszázadok felállításáról csak azt bizonyítja, milyen elképesztő mély szakadék húzódik a kormány sikerpropagandája és a valóság között. Szél Bernadettől (LMP) Mirkóczki Ádámig (Jobbik) úgy vélik, a kormány lépései cseppet sem hatékonyak. Az LMP európai uniós megoldást sürget, ehhez – mint Szél lapunknak elmondta – egy olyan miniszterelnökre volna szüksége az országnak, aki képes az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben. A Jobbik viszont a határőrség visszaállításában és az azonnali visszatoloncolás bevezetésében látná a megoldást.
|
| Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
Nem tartják célravezetőnek a pártok az államhatár és a kerítés büntetőjogi védelmét sem. Bár a Jobbik támogatja a javaslatot, azzal nem ért egyet, hogy „a határsértőket a kormány rá akarja szabadítani a már így is 140 százalékos telítettségű magyar büntetés-végrehajtásra”.
Molnár Zsolt (MSZP) szerint
világméretű problémákat nem lehet büntetőjogi eszközökkel kezelni.
Az pedig végképp nonszensz, hogy a kormány két hét alatt akar határvadászokat faragni más feladatokra kiképzett rendőrökből. Molnár és Szél külön is hangsúlyozta: az ország számos részén még ma sem kielégítő a közbiztonság, mert kevés a rendőr. Szerintük lehetetlen a kormány döntését úgy végrehajtani, hogy következményként ne romoljon az ország bűnügyi helyzete.
