Szira Judit, a Roma Oktatási Alap volt vezetője nyilatkozott arról, hogy ma már a romák több mint ötöde érettségizik: a szakközépiskolát vagy a gimnáziumot befejező cigány fiatalok aránya az elmúlt tíz év során megduplázódott. Hasonló léptékű a növekedés a felsőoktatásban is, de
a roma diplomások kétszázalékos aránya még mindig igen szerény.
Szira Judit a Tárki reprezentatív vizsgálatára hivatkozott, amelynek adatait Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor elemezte. A tanulmány szerzői két évtizedet tekintettek át, és valóban arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos szempontból bámulatos a fejlődés.
Az általános iskolai lemorzsolódás minimálisra, 23-ról 7 százalékra szorult vissza, a középiskolába beíratottak aránya 23-ról csaknem 90 százalékra emelkedett. Ez tükröződött a középiskolai végzettségek sikeres megszerzésében is. Amíg az 1971-ben született roma gyerekek minimális eséllyel fejeztek be valamilyen középfokú iskolát (14 százalékuknak volt szakiskolai végzettsége, mindössze egy százalékuknak érettségije), addig a rendszerváltás után született generáció negyedének szakiskolai végzettsége, több mint ötödének érettségije van.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ezek az eredmények még akkor is rendkívül figyelemreméltók – hangsúlyozták a szerzők –, ha tekintetbe vesszük, hogy a középiskolai lemorzsolódás ez idő alatt 8-ról 40 százalék fölé emelkedett.
Csak éppen az éremnek másik oldala is van.
A jelentős mértékű iskoláztatási fejlődés sem feledtetheti el, hogy a roma fiatalok lemaradása a többségi társadalom gyermekeihez képest éppen ezen a téren nőtt meg leginkább az elmúlt pár évtizedben. Vagyis két fontos trendet láthatunk – hívják fel a figyelmet a helyzet ellentmondásaira a szerzők. Miközben az általános iskola sikeres befejezésében és a középiskolai továbbtanulásban jelentős mértékű felzárkózás történt,
az érettségi megszerzésének esélyében és a felsőoktatási részvételben tovább növekedett a leszakadás a társadalom átlagához képest.
Az adatok nem a mai, hanem a 2012-es állapotot tükrözik. Daróczi Gábor, a roma egyetemisták képzésével és támogatásával foglalkozó Romaversitas Alapítvány igazgatója kétségekkel fogadja, hogy ma is érvényes a vizsgálat eredménye, legalábbis annak az érettségire vonatkozó része.
A Romaversitas becslése szerint a felsőoktatásban tanuló romák aránya alulról közelít az egy százalékhoz, ami – jegyzi meg Daróczi – nem lényeges eltérés a felmérésben kimutatott két százalékhoz képest. Azt a megállapítást viszont, hogy a romák ötöde érettségit szerez, a hétköznapi tapasztalatok nem igazolják – mondja.
A Romaversitas munkatársai nem végeztek ugyan reprezentatív felmérést, de a hozzátartozók iskolai végzettségéről is megkérdezik azokat a fiatalokat, akik kapcsolatba kerülnek az alapítvánnyal. A jellemző az – közli Daróczi Gábor –, hogy a rokonságban nem találni senkit, illetve alig valakit, aki mostanában érettségizett volna vagy érettségire készülne.
Tovább nőtt a különbség a romák és a nem romák iskolai végzettsége között – állítja az alapítvány igazgatója is. Példaként említi:
a magyarországi elithez tartozó családok számára már nem az a kérdés, hogy felsőfokú intézménybe járassák-e a gyereküket, hanem az, melyik nyugati egyetemet válasszák. Egészen kivételes esetektől eltekintve ilyen lehetőség a romáknál szóba sem kerül.
Nyilvánvaló, hogy a továbbtanulási lehetőségeket nagyban befolyásolja az általános iskolában mutatott teljesítmény. Márpedig – idézzük ismét a tanulmányt – a nyolcadikos roma tanulók lemaradása a szövegértési és a matematikai teszteredményekben is tekintélyes.
A szerzők egyértelművé teszik, hogy a roma fiatalok általános iskolai lemaradását
nem etnikai sajátosságok, hanem jól érthető társadalmi okok magyarázzák.
Az iskolázatlan és szegény családokban, rossz lakóhelyi körülmények között felnövekvő romáknak számos tanulást akadályozó tényezővel kell szembesülniük. A különbség a töredékére olvadna, ha hasonló körülmények között élnének, mint a nem roma fiatalok.
